Döntöttem kínok közepette,
Fehér lett szívem szerelme.
Íme tehát az ifjú pár: a
Fénylő hó s a latyakos sár.
Egyesülvén tehát előjött,
Ő nem bűntelen s én nem bűnös.
Kiegészítvén egymást, adám át
néki a vadságot, az őrületet,
s mit kapok viszont?
Mély s őrült szeretetet.
Érdemlem én, kérdem én hát?
E buja szerelmet, melyet nekem szán?
És nem titok: én szeretem,
Mégis féltem testem, lelkem.
Hová lett a régi lány?
A fekete lelkű, csalfa vágy,
Mely tépte szívem sok éjen át?
Mi lett vélem? Miért nem érzem,
Mit az ifjú szán énnékem?
Igaz tehát a nagy igazság:
Az idő végül mindent megáld!
S lám az idő meg is oldá:
Ő szürke lett s én fehér tán?
2005. 08. 30.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások