Magányos a padsor;
elhagyatott hegyező.
Füstölög fölötte
az állott, dohos levegő.
Csillogás, hegyező;
ezüstös a fénye.
Belsejében fénylik,
látszik benn az énje.
Fényöljél csak hegyező.
Mámorító fényed.
Látom benned magamat,
én vagyok az éned.
Elvitték a hegyezőt,
s most parlagon hever.
Nem süt rá az éjszaka,
mely éppen most delel.
Sötét, dohos levegő.
Füstölög a száj.
Elillant a hegyező,
most füstölni muszáj.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?