Csak néhány nap s enyém vagy…

úgy, mint rég, valóságunk tengerén;
ahogy én tiéd, s maradok, míg szívem ér;
mert szíved elrabolt és nem leszek szabad;
mert nem kell szabadságom, ha őröm te vagy;
mert lelked szabad, de szíved örökre rab;
mindenestől, amiért lelkem adom cserébe, szerelemből.

Nem jegyzem napjaim…

…oly sokan jegyzik, ahogy számon tartja e lap is,
érzelmem napja a mai.
Holnapom szavamé,
Jövőm gondolatomé.
Milliónyi nap,
S míg távol vagy,
Lapra vetem mind,
Hogy elolvasd.
Tegnapom volt álmomé,
Távozásod bánatomé.
Távolléted kegyetlensége,
Múlik életem a semmibe.
Hiányod kegyessége,
Otthont építhetek meglepetésnek.
Érkezésed lesz szerelmünké,
Beteljesülő vágyainké.

1994. W.R. -as.: D. Tamás