Bűnös világ

Egy világ omolhat össze a népek csatájában,
Milliók haltak meg, szenvedtek az emberek háborújában.
Sosem volt a világ tökéletes,
A sors senkivel sem elég kegyes.
Legyen az régen vagy napjainkban,
Nincs béke soha a világunkban.
Mindig csak háború, csata és viszály,
Miért gondolja mindenki, hogy ezt muszáj?
Miért gondolják azt, hogy ez a megoldás,
Ha tudják, hogy az egész csak pazarlás és csalódás!?
De mi értelme ilyen világban élni,
Ölni, halni és szenvedni?

Meg kellett ismerjük a rossz oldalt,
De visszatérni onnan nem mindenki akart.
Ez lett a vége: rengeteg áldozat,
Mit tehetünk érte: hát nem sokat.
Túl sok volt már vagy túl kevés?
Kevés a jó, sok a szenvedés.
Ez a hely mely egy bűnös világ,
A rossz földben nem nő virág.
Ezek vagyunk először: magok és csírák,
De rossz földből nem lesznek mások,
Csak zajok és viták!

A csatákban is voltak győztesek,
De ezért nagy árat fizettek.
Rettegtek és féltek,
És sok mindent nem feledtek.
Nem feledték szeretteik, ártatlanok halálát
De mit tehettek?
Hisz ezt ők sem akarták.
Hiába minden szó, minden szónoklat,
Csatába a gyengék mind elhullnak.
Bűnös világban élünk,
Bűnbe eshetünk,
De őrizzük a jót addig, míg mást nem tehetünk.