Együtt nőttünk fel,
mégse ismertelek.
Azt mondják, hasonlók
voltunk, mégse érthettelek.
Mondják, hogy szerettél.
És én is szerettelek.
Elzárva éltél,
s én nem kerestelek.
Hogy megöregedtél,
néha etettelek.
Most, hogy eljött az
időd, megmérgeztelek.
Ittam az üdvödre,
és földbe temettelek.
Nyugodj békében, öreg cimbora!
2007.02.05.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?