Vége. Vége a harcnak, mindennek,
s ö egyedül maradt...
Baràt, s ellenség holtan hevernek
a hajnali ég alatt…
Süketitö, sürü csend veszi körbe,
semmi nem mozdul.
Kardja òlomsùly, leejti a földre.
Lassan körülfordul.
Halottak. Tenger vér. Törött fegyverek.
Nincs élet az ég alatt.
Miért éppen én? Miért élhetek?
Keserü a gondolat.
Csak àll a holtak felett, s mereng,
egy sikoly - az utolsò -
visszhangja még idelent kereng.
Arca maszk, halottfakò.
Gyilkos vagyok, bàr reggel hös voltam.
Nem érdemlek életet...
Bünöm òriàs. Heverjek én is holtan!
Nincs igazsàg, Istenek!
Kardjàért hajol. Lassù a mozdulat.
Vérmocskos az acél,
de jòlesöen simul a markolat.
Jòbaràt, az utolsò cél !
Két hollò kereng az égen, feléjük fordul:
Làm, Odin igy akarta...
a Walhalla kapuja nyitva àll! - mordul
S némàn döl a kardba.
18.05.2006. ThoRgErdT
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások