Bárcsak...

Bár lehetnék fecske, vándorló,
Bár ne lennék ember, álmodó,
Látni vágyom az egyszeri hajnalt,
Fényben táncoló gyönyörű angyalt,
Szeretnék örülni az életnek, a csodának,
Hogy élhetek és nem kell vezeklés és bocsánat,

De jaj, embernek teremtettem,
Túl sok a bűn, mit megszerettem,
Nem lehetek immár tiszta, csak álmom mezején,
Mély tengerben, csillagok közt, a világ tetején
Miért nem lehetek bűntelen, tiszta,
Miért nem juthatok az ősökhöz vissza??

Nincs, tán soha nem volt válasz, nem is várom,
Döntöttem, mégis tisztán élem világom,
A halált is vállalom a célért
S nem várok bocsánatot a végért,
Nincs magamon kívül másom,
Ez a hibám s legnagyobb károm...

Bárcsak lehetnék a világon bármi
Amiért érdemes emberré válni.