Valaha elhittem minden mesét,
hogy egyszer eljő, s nyújtja kezét
Múltak az évek, csak vártam Őt
vártam, hátha hoz egy szebb jövőt
Aztán ott maradtam: egyedül,
erről a helyről mindenki menekül,
Boldog úgy látszik soha nem leszek
hát talán jobb lesz, ha én is elmegyek
Hiába minden, mégis maradok
hisz valaha láttam fönt egy csillagot
Mindig itt marad velem a remény
hát csöndben várok a világ tetején
Egy mesére várok ami átölel
csak már jól tudom, hogy soha nem jön el
Hát néha sírok halkan, csendesen
hazudj még nekem s én elhiszem...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások