Az élet

Látván az emberek arcát
Rájövünk, hogy sok teher van mindenki vállán,
S bár ezt mindenki máshogy éli meg,
Mégis egy hazug mosoly erőt ad mindenkinek,
És ha látják a másik szemében a könnyet,
Inkább elfordulnak, mert nem odanézni könnyebb!
Esendő és számító az ember,
Magára gondol mindig és ez így nincsen rendben!
Egy apró szóváltás megváltoztathat mindent,
Ez barátságokat és szerelmeket törhet össze.
S barát, ki hazugnak nevez?
Ő az, ki nem érdemli meg, hogy érte könnyet ejts.
Mégis a legrosszabb, ha csalódnak benned,
S ezt talán soha nem emészted meg.
Magadat hibáztatod dolgokért, pedig felesleges,
S ha kispárnád mesélni tudna, az talán órákig csak sírna!