Ide figyelj kicsi lélek
Elmondom, hogy mi az élet.
Semmiből nagyra nőni,
Sírva a világra jönni.
Lassan járva, óvakodva.
Az ABC könyvet bújva.
S a tudós harsonát fújni,
Holnap a csókot megízlelni,
Aztán feledni gyorsan,
Majd szeretni halálosan.
De az ember mégsem boldog,
Mert a gyökerek ezer gondok.
Lassan járva, óvakodva,
De már botra támaszkodva.
Csipke szemfödelet varrni,
Se egy őszi estén meghalni.
Ne sírj drága kicsi lélek,
Hidd el, nekem ez az élet!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások