Minden megváltozik egy pillanat alatt,
csak egy apró szikra kell, vagy egy rossz lépés,
és fellángol mindaz a kevés, ami megmaradt,
majd hamuként lepi be a múltat a feledés.
Letargikus évek tűnnek vidámnak utólag,
mert futkosó ifjaknak látszunk ebben a rohanó világban,
melyben másokhoz kötődünk, s csak futólag
ismerjük őket olyannak, amilyennek valójában.
Magunk sem vagyunk se többek, se szebbek,
se nyitott könyvei a minket olvasó szemeknek,
s titkaink ellenére is mindig másokét kutatjuk,
hogy ismerjük azt, kinek magunkat bemutatjuk.
S míg ki önmagát ismeri, az nem ismer másokat,
ki pedig másokra kíváncsi, annak önmaga a rejtély,
de vajon ki fogja megfogadni a baráti tanácsokat,
ha lelkünk valójában hét lakat alá elzárt szentély?
Talán soha nem járt e földön senki igaz barát,
s talán örökre ott marad mindenkiben a félelem,
hogy egyszer valaki számára kiszolgáltatja magát,
pedig nincs olyan, kinek vágya ennél nagyobb szerelem.
Mind tudjuk a másikról, hogy legalább olyan csalárd,
mint saját magunk, csak mert rögeszménkké vált,
hogy amit adunk, azért cserébe többet akarunk,
s végül úgyis elhisszük, hogy tökéletesek vagyunk.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások
Jó hogy újra alkotsz, bár-nem-ismerlek-csak-az-írásaidat Marvin.
Egyébként erről sem gondolom, hogy akkora nyavaja lenne, önmagunk megismerését másoktükrében tudjuk, tehát szükséges a figyelés, csak közben ne felejtsük el közelengedni a másikat is megunkhoz.
A címe is nagyon jó. Talán a "mindenki olyan egyforma, csak én vagyok különleges" érzés mindenkiben megvan bizonyos mértékben. Legalábbis nekem ezt jelentette a cím.
:flushed:
versemben igencsak úgy mutatom be, h egyik oldal sem jó, nem foglalok állást, az olvasóra hagyom, de bemutatom a zárkózott, és a közvetlen oldalt is, előnyeit, hátrányait.
a cím jelentését tökéletesen értelmezted, ez volt a cél, a versben pedig arra vezetem az olvasót, h miért gondolhatja így, mikor téved. a különcséghez az embernek nem túl jónak, túl rossznak, tűl közvetlennek, túl bölcsnek, túl viccesnek kell lennie, hanem önmagának, és azzal kell kitűnni. sokak cselekedeteit irányítja, h azzal vmit el akarnak érni másokkal szemben. ezek a dolgok az ember jellemét formálják, ezekre a hatásokra változunk, leszünk mind különbözőek, és már-már mind annyira különbözőek vagyunk, hogy ebben teljesen egyformákká válunk. ezt fogalmaztam meg. ez a tömeg fogalma számomra, egyénileg soha senki szemében nem lesz igaz, mert képtelenek vagyunk elfogadni, h nem vagyunk mások.
az én mottóm ezzel kapcsolatban: "vagyok én is legalább annyira különböző, mint bárki más!"
jelzem, megírtam, de nem hiszek benne. én is felettébb különcnek tartom magam, de ez csak én vagyok, amennyiben másokat, a véleményüket háttérbe szorítom.
1ébként mostanában nem alkotok (pedig kéne, mert volna mit), csak pár be nem küldöttet megjelentetek. örülök, ha teccikmásnak, amit csinálok, sajnos időm nem engedi, h én is megismerjem mások alkotói tehetségét. :(
majd még jelentkezem (bár ritkán)