Angyalok dühe mered a városra
lepkéket öntenek magukból
színes pillangók fojtanak hangot.
Az emberek mozgó színeket nyelnek
kifordult szemmel
improvizált bábok lesznek.
Csapás, mire készültek ezer éve
keresztek törnek,
szobrok hullnak a porba
templomok süllyednek el,
eonok igazsága roggyan
tudathasadt a holnap.
Az ég fagyos lepkekék
meglepődnek,
gubójukból kitekintve
remegve hálát rebegnek,
amikor csillagokból fénylő alak jön
ki megalkuvással fújja be a jövőt
s a világ nevetve, új bűnbe menetel.