Álom

Sétálnék a Duna parton, magamba temetkezve
Egyedül, minden földi jóról elfeledkezve
Egyszer csak szívem az égig repülne,
Plátói kedvesem láttán felderülne.

Odalépne hozzám, átkarolna,
Lassan közelebb hajolna
Gyengéden simogatna
S hosszasan megcsókolna

Hogy menyire szeretem, el sem tudnám mondani
Csak órákon át átölelni, csókolózni
Azt kívánnám: maradjunk örökre így, csókban összeforrva
Álljon meg az óriás homokóra!
Zuhoghat az eső, fújhat a szél
De Ő hadd legyen az enyém, amíg csak él!

Elöntene a mámoros boldogság,
Átjárna valami perzselő forróság,
Égetne a tűz, a szerelem tüze,
Ha derekam köré fonódna keze

Csak pár perc lenne, és múlna is a varázs
Álom volt a csókkal pecsételt vallomás
A hűvös reggel a vágyakat szétfoszlatta,
Lelkemet újból összetiporta

De hamar jön egy újabb éjjel
Teli hamis képzelgéssel
Nekem már csak ez maradt
Üldözhet a bűntudat