Bárcsak tudtam volna a csókról,
hogy az lesz az utolsó tőled,
Vissza vinném az időt,
hogy soha ne érjen véget.
Ott maradnék karjaidban örökre,
hallgatnálak némán, csendben.
Nem gondolnék a jövőre,
érezném hogy ajkaink egyek.
Ölelnélek, érezném csak az enyém vagy,
tudnám soha nem lesz vége,
de nem lehet, csak vagy, nem velem vagy,
és az álmaimnak örökre vége.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Jajj nagyon megtettszett ez a vers és az a poén benne h most én teljesen így vagyok ezzel a dologgal!Nagyon szép és jó lett!Gratulálok hozzá! :wink: