Álom

Nem létezik az idő
csak mi vagyunk ketten
nem létezik a föld
csak mi álmodunk ketten
fogom a kezed
te meg az enyémet
sétálunk együtt a tengerparton
lábunk simogatják a hullámok
megcsókolsz
s nem csak az idő
minden megszűnik körlöttünk
próbálnám elmondani
menyire szeretlek, s jó veled lenni
de szó nem hagyja el számat
mégis kiolvasod gondolatomat
hozzám bújsz s mosolyogva csak annyit mondasz
én is szretlek, s nem engedlek el soha
ölelésed szoros, s megnyugtat
majd folytatjuk az éjben utunkat
álmodjuk tovább az életünket
a valóságot elfeledve
de csörög az óra..
reggel 6 óra
nem vagy mellettem
tényleg csak álom volt a séta veled
nincs aki ölel
messze vagy...
mégis biztosan tudom
imádsz nagyon
egy nap úgyis eljössz értem
s akkor tényleg nem engedsz el
soha, soha többé