Álmok Afrikáról

1
A napra vágyom sivatagi fényre
A Róma felett makulátlan egekre
A tenger békés táncára
Virágok illatozására
A szélben

2
Felhők úsznak most a megtört
Európa felett
Ólmos felhők vetnek árnyat
Derekak roppannak arcok
Sápadt harangja kondul
Szomorít arcod mely tompa
Sáncba-ásott
És a bágyadt révület tükrödben
Ahogy közönyös ablakok szemével
A világot átkozod
Lelkedet gyomlálod
Nem hallgatsz
Kútjaid mélyeid szavára

3
El innen el innen
Tábornok elő a bombát
Ó süllyedne már e átokülte
Föld Atlantisz sírjába
És mennénk már mennénk
Akárhová
Afrikába

4
Tevebáj Afrika elomló párák
Meghitt csöndek
Dáliák takarta horizont
Sugaras szikla-mezők, napfoltok
Éjszakái, szendergő dallamok
Ott ahol a virágok szószában úszik
A zebra-csíkos fennsík
És a világ ritmusát
Magában hordja
Az ember

5
Isten Sátán hajót bárkát küldj nekem
Árbocot dagadt vitorlát
Kárhozat lelkem
Legyen hát martalék
Tiétek egy hajóért cserébe

6
Eltévedtem alighanem;
Mit tehetnék mást?
Cudar ez az éj.
Látomások függönye, lepedők
Lucska üli álmom
Illatok és vágyak
Ember nem élte tisztaság
Képed kergetem elmém
Vetített vakságában
Földerengsz néha
Eltűnsz újra
Kívánom hogy előttem legyél
Afrikám egén
És láthassalak
Örökre.