Úgy dobog a szívem, nem hagy aludni,
Nem tudok a hangodtól szabadulni.
Nem is akarok, édesen cseng fülembe,
Kedvesebben énekel ütemről-ütemre.
Ujjamon a gyűrűd, szívemben az arcod,
Kár, hogy magadat oly’ kevésre tartod.
Én csak lángot látok, vakítóan fényeset,
S ha jobban megnézem, ez a te szemed...
Ez az édes dal nem más, mint a hangod,
Ez a melengető ágy pedig a két karod.
Szeretnék belebújni újra ezekbe,
S ez mosolyt csalna szájam szegletébe.
Nem tesz semmi annál boldogabbá engem,
Mint amikor a napot veled együtt kezdem.
Felébredek, s meglátlak magam mellett téged,
Oh, s én csak égek, égek, lángolón égek...
Micsoda képek...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...