Ma ahogy a hűs piros ívű hajnal
Egy langyos szellő-mosolyt felém küldött,
Gondolataim hozzád szálltak halkan,
Szívem örök szomja tehozzád űzött.
Aludtál még nyugodt, ártatlan arccal,
S mivel a napkelte eljötte hűvös,
Ahogy lágyan lengő lepedő takart,
Belülről a vágy egyre jobban fűtött.
Gondolatok kavarogtak fejemben:
Létezel, vagy csak kitaláltalak?
Képzeletemmel én teremtettelek?
A válaszokat már tudtam szívemben
Az nem lehet hogy csak álmodtalak,
Mert szeretsz engem s én is szeretlek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?