Álarcom foszlik.
Rózsás, meztelen selyem,
könnyektől oszlik.
Mész- sápadt a bőr
brokátja; s a mély szemek
pillantása tőr.
Álarcom foszlik.
Lassan az éj hallgatag
mélyébe omlik,
márvány- szép szobor;
végzet- véste mosolya
bánattól komor.
Álarcom foszlik.
Csak a tompa kő- magány
sétált ködfalán,
de most feltárult
lelkem pőre kis teste.
A vágy elárult.
Álarcom foszlik...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Fáradt madárka
Zöld ágon lepihenne...
Zöld ágon lepihenne...
Kővémeredtem.
Gyantacsöpp őrzi örök ...
Gyantacsöpp őrzi örök ...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
szerenella ·
Nagyon tetszett!
Marokfegyver ·
Kedves kis haiku-füzér lett, s tetszik!