Megszületsz bennem, s szerelmem felnevel,
Nélkülem úgy érzed, éhezel
Minden pillanatban.
Nem lesz víz, mi oltsa a szomjad,
Mely már régóta csak rám szomjaz
Akarva, akaratlan.
S én hagynám bátran, hogy elfogyassz,
Felizzíts, majd megfagyassz.
Az a tekintet,
Mely lavinákat indított,
Földrengést és tüzet szított,
Ha rámnéz, megremeg.
S nem tudja, ó, nem is sejti,
Hogy szívem mélye őt rejti.
Nem mer szólni, elmondani nekem,
Érzi, hogy előre eltemetem,
Mert félek.
Túl mélyen lakik itt bennem,
De egy nap úgyis el kell engednem,
S ezért csak nyugalmat kérek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-17 00:00:00
|
Szerelmes
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Hozzászólások
:flushed:
Egyszer azt mondta nekem walaki, hogy próbálkozzak tovább, Most én is ezzel bíztatlak.
Próbálkozásaim pedig folytatódni fognak, a feladás már nem az én műfajom :smile: