A XXI. század kábítószere

Itt van a Pénz! Gyere!
Végezd a dolgod! Adós vagy: fizess!
Itt van a Pénz! Fogd! Nesze!
Megkaptad? Hallgass: ki vagy fizetve vele.
Szívjál egy slukkot, mélyen tartsd benn,
s ha lehet:
nevess kötelességeden
„hajtsd le szépen a fejedet”.

Élvezd és kábul –
Kedves: jó lesz így neked!
Felejts el mindent –
meglásd, így könnyű lesz!

Itt van a Pénz: apát a gyermek,
testvért a testvér
elárul, meglop, megöl, megveszteget.
Ott van a csókban, simogatásban,
szerelmed minden álszent szavában,
barátnőd kedves dicséretében,
abban, hogy fiad miképpen érez,
nincsen már gond, se
gondolat, se
gondoskodás,
nem számít erő
tudat,
terv és illúzió
sem a kar
vastagsága
sem a szem,
sem az, hogy
veled lenni jó.

Itt van a Pénz –
Fogd. Nesze:
Eredj,
öld meg a szerelmet vele.

Hallgass. Lapulj.
Szembeszegülnöd nem szabad.
Ne szólj.
Úgyis csak övé lenne már
idegszálaidban is a gondolat,
hisz tagadva bár,
réges-régen eladtad már magad.
Neki szolgálsz!
Soha-sem-volt, büszke öntudatod már rég elveszett.
Ha próbálod is bizonygatni léted, csak Ő engedi meg a kötelet!
Szeszélyeid Ő nézi el, s ha van még vágyad, külön – neked:
Mámoros kábulatban Ő súgja füledbe , hogy az mi legyen!

Nyugtasd meg magad. – Ennek így kell lennie.
Mosolyogj. – Nem tehetsz semmit ellene.
Te is csak Érték lettél:
irigyen számolnak meg az emberek,
hazudj csak: mások is eladták már, azt, amit el lehet.
Te csak vigyorogj rájuk, nevess:
Nem tudhatják azt, amit te így megtehetsz.

Génjeidben örökítheted,
szavadban – kezedben – csókodban - tenyeredben

tükrödben láthatod,
ágyadban hálsz vele:

Öngyilkos lettél,
s felfalt
a huszonegyedik század legcsodálatosabb kábítószere.