Tejüveg november köde ölel körbe
falevelek fájdalma a szívembe mar
volt egy kéz, egy arc, egy mosoly villan,
ódon ölelés melege siklik elő
ezernyi gondolat lágyan törve
beburkolva lótusz magányomba.
A hangodat lágyan suttogva
pörgeti felém az idő homokja
mi egyszer volt soha el nem múlhat.
Csontjaim fagyottan sikoltanak
a temető dombjai alatt álmok alszanak
kabátgombon megremeg a múlt emléke
fejfa pislákoló fénye a szemembe téved
párás sóhajok hidakat vernek
halottak napján múltba siklik a jelen.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Sétálok a sűrű erdőben,
Mellettem az élet.
Hosszúhajú fák alatt
Bátran mendegélek...
Mellettem az élet.
Hosszúhajú fák alatt
Bátran mendegélek...
Jön a Karácsony,
Hullik a hó,
Isten becsomagolta a könnyeket!
S ha ennek vége,
Jaj, de jó!
Felgyújtom az összes könyvemet...
Hullik a hó,
Isten becsomagolta a könnyeket!
S ha ennek vége,
Jaj, de jó!
Felgyújtom az összes könyvemet...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
bogumil ·
Szép,elgondolkodtató.Tetszett.
SeaMiller ·
Köszi.
SeaMiller ·
Köszönöm.