Tejüveg november köde ölel körbe
falevelek fájdalma a szívembe mar
volt egy kéz, egy arc, egy mosoly villan,
ódon ölelés melege siklik elő
ezernyi gondolat lágyan törve
beburkolva lótusz magányomba.
A hangodat lágyan suttogva
pörgeti felém az idő homokja
mi egyszer volt soha el nem múlhat.
Csontjaim fagyottan sikoltanak
a temető dombjai alatt álmok alszanak
kabátgombon megremeg a múlt emléke
fejfa pislákoló fénye a szemembe téved
párás sóhajok hidakat vernek
halottak napján múltba siklik a jelen.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Karácsony van
Minden oly szép
A kirakatban
Sok gyertya ég
Mindenki boldog
- Vagy csak képzelem –
Várok rád és
Kérlek jöjj velem ...
Minden oly szép
A kirakatban
Sok gyertya ég
Mindenki boldog
- Vagy csak képzelem –
Várok rád és
Kérlek jöjj velem ...
A világ lassan fehérbe öltözik,
A vidámság lassan a szívünkbe költözik.
Bár vékonyan fedi még a hó a bágyadt tájat,
Hidegétől mégis elalszik minden égető bánat...
A vidámság lassan a szívünkbe költözik.
Bár vékonyan fedi még a hó a bágyadt tájat,
Hidegétől mégis elalszik minden égető bánat...
Hozzászólások