Rómeó és Júlia, szomorú dráma,
Fájnia kell a szívnek, túl nagy az ára.
Rózsaszín köd száll a szemedre,
Emlékeztet valamire:
A gyönyörű szerelemre.
Galambok kik turbékolnak,
A parkban szerelmesek csókolóznak,
A Sóhajok-hídja alatt gondoláznak.
Kézen fogva járnak kelnek,
Mindenről megfeledkeznek
De néha hazudni kell a szívnek, hogy ne tudjon fájni.
Megtörténik, de nem akarjuk elengedni,
De hagyni kell a madarakat szállni.
Nincs szerelem fájdalom nélkül,
Azért a jó, megmarad emlékül.
Van-e olyan ember ki még nem volt szerelmes?
Van-e olyan szív, mely igaz párt nem keres?
Szívek törnek össze, szívek virulnak,
De egyszer mind igaz szerelemre találnak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
gezu98:
Nem fogott meg ez az indulás.
2025-05-14 21:58
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások