Az életnek célja a szerelem
E fűszert én is csak keresem
S bár néha lángol a szívem
Az elmém tudja, úgyis elveszejtem.
Ekként jártam én most is!
Szép volt s negédes
Bár sokat reméltünk érte
Vége lett, elveszejtett.
Észre sem vettük eleinte
Csak megvoltunk egymás mellett
Mint két apró világ,
Mely hasonló s ismerős
Mégis teljesen idegen
Útjaink egymásba nem fonódnak
Nem lehet, Hiába az akarat!
Mostanra már megébredtünk,
Az öröklétet elfeledtük
Folytatjuk fárasztó utunkat
S keressük, azt ki reánk várhat.
De majdan eljön az idő,
Midőn a szívünk révbe ér.
S megtaláljuk szerelmünk,
Kivel újabb közös útra tévedünk.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások