Lomhán és éhesen,
Vándorlok a réteken.
Mily gyenge, mindjárt megállok.
Ingatják a fejüket
Az irígyszín kalászok.
Én a szél vagyok.
Báránylelkű lágy fuvallat
A világ énrám sosem hallgat.
Fütyülök és sípolok,
Leveleket borzolok!
Figyeltek rám?
Én a szél vagyok.
Ez kell nektek, hogy lássatok?!
Ropog az ég, támadok,
Törve, zúzva csapkodok:
Kiáltsátok, hogy itt vagyok,
Törjenek fák, ablakok!
Sikoltsátok: Meghalok!
Én a szél vagyok.
Lobogva és délcegen,
Vonulok a réteken.
Felhőpalást fölöttem, alant bús alázat.
Összetörve hevernek
A riadt búzaszálak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
a nap, az álom...mind csodálatosan le van írva itt.
örülök, h olvashatlak titeket, élevezet! :innocent:
A következő kicsit másabb lesz...igyekszem a határaimat tágítgatni. A megjelenését nem tudom, de szerintem 2 nap. Addig a requiem fut :)
:flushed: