Úgy érzem- így kellett
most lennie,
Szívednek nem szabadott
belém szeretnie.
Csak jöttél- mentünk -
majd külön útra tértünk,
Mondtam- mondtuk -
s keresztúthoz értünk.
Úgy döntöttél mész-
de egyedül az úton,
Nem akartál többé
merengni a múlton.
Érthetetlen számodra,
láttam szemedben,
a döbbenetet, a vágyat.
S szívemet kezedben.
Éreztem, hogy szorítod
s dobbanása hogy szűnik meg,
Lüktet egy utolsót,
egy pillanatra kezed is megremeg.
Az idő megáll-
a lehetőséggel nem éltél,
Hiába már minden,
szerelmemből nem kértél.
Az érzés elmúlt.
Szétporladt régen,
hamu az emléke,
s tépett a képe.
Magányodat elűzni
többé nem tudod,
pedig megkövült szívemre
ujjaid szorítod.
2003.02.10.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások