Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
Hogy a barátságunk sose múljon el!
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
BURGONYA: NA, EZT LEGALÁBB TUTI NEM AZ A...
2025-06-06 23:36
Orallover21: Nekem bejött a sztori, örömmel...
2025-06-03 21:42
laci78: hű, nem tudom mi rosszabb: a h...
2025-06-02 15:16
golyó56: Ezt nem kéne folytatni. Az els...
2025-06-02 00:25
laci78: semmi tördelés, betűleves tele...
2025-05-31 18:22
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

A semmibe kiáltom

Jéghideg tekintet,
Idő véste arc.
Minden óra és perc,
Önmagunkért harc.

Minden lépésünket
Belepi a kvarc,
Minden közeledés,
Végzetes kudarc.

Összeráncolt homlok,
Mereven lógó kar,
Egyedül te tudod,
Lényed, mit takar!

Én vagyok, déli oldal,
Te északi moha,
Köztünk; márványkőfal…
Nem omlik le soha?...

Hiába kopácsol
Gyémántfejsze, csákány,
Egyre erősebb lesz,
Mindentől a márvány!

Égeti a nap,
Belepi a moha,
Az idő halad,
Te és én, két mostoha!
A tekintet nem olvad!
Hiába tűzi nap,
Jéggé fagynak
A napsugarak!

Lassan, lassan,
Körbeér a moha.
Fagyos tekintetek,
Rőt arcok mosolya.

Mi, egyhelyben állunk,
Gyökeret vert lábunk,
A föld forog velünk,
A sötétség nyeli,
Kérdő tekintetünk.

Te nem látsz engem,
Én is csak nézlek.
Ha kérsz, adok,
Többé sohse kérek!

Márványkőbe vésett
Két hideg szempár,
Mohával borított
Törékeny porcelán!

2006. 05. 08.
Hasonló versek
2725
Álomvilág álomkép
Álmodni álomszép.
Álmodd az álmaidat,
Álmodd meg vágyaidat!
2556
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
artemyss ·
10,10 Rövid sorok, feszültséggel terhes, vibráló. :innocent:
marica2 ·
köszönöm hogy olvastad és a véleményed nagyon jólesett

Köszönöm: marica

Szelene ·
Csatlakozom artemyss-hez. Fantasztikus képek, érezhető minden amit leírsz és olyan rezgés van benne, hogy brrrrr....
Fantasztikus vers :innocent:
marica2 ·
Igazán jólesi az elismerésed:) köszönöm szépen, hogy megtiszteltál :heart_eyes:

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: