A sánta ember

1.

Se ruhája, se rokona nem akad
E földön halált fakasztó
Sánta ember számára,
Ki szegény, ki sírva nem fakad,
Ha bezáródik előtte Élet-ajtó.

2.

Az uccán csak a mocskos hit ténfereg,
És a kimondatlan szavak,
Sánta ember számára,
Kinek szívében rág a féreg,
És kezére nem szállnak tarka madarak.

3.

Se ital, se étel nem terem felé,
De sötétben egy alak:
Sánta ember támolyog
Zöldelló dombon csak lefelé...
Majd csend... Halálra nyomták az Élet-falak.