A műsorért

Úgy utálom ezt a sok szart,
Amit versek alatt értünk,
Mert csak a rímeknek élünk,
És nem nézzük, hogy mit ad nekünk.
De ha korlátainkból kilépünk,
És talánk kissé síkktalan képeket festünk,
De nem azért, hogy kijöjjön a versek vége,
Hanem, hogy megmutathassuk, hogy mi relylik
bennünk.