A mi, ajándékunk

Csapás volt az életem;
megvetettek, kihasználtak, semmibe sem vettek.
Úgy éreztem nem szeretnek,
hogy én már senkinek sem kellek.

Meg akartam halni,
De nem mertem megtenni...

Tudtam, a halál nem megváltás,
csupán egy újabb megpróbáltatás.

Mikor már semminek sem volt értelme,
egy barátom említette:
„Az életed ajándék” ne feledd!
csak leld meg mindenben örömödet!

S ekkor rádöbbentem: mily igaza van!
hisz oly szép életünk van.
Nem nagy dolgok, kis apróságok,
s mégis meglelheted bennük egész világod!

Szürke hétköznapok apró csodáit,
melyeket észre sem veszel,
s mégis megszépítik életedet;
Reggel a Napsugár mely felébreszt,
egy Mosoly melyet adsz,
s a Szeretet melyet ezért kapsz!

Éppen ezért a mi Életünk gyönyörű!
Ne feledjük:
Ez, a mi, ajándékunk…