A világ tele van zárakkal
Kinyithatatlannak hitt ajtókkal
Előttünk álló nagy falakkal
Ezeket kinyitni persze sosincs mivel
Pedig azt hisszük ezek mögött van a siker
Ezért próbálkozni kell, mert aki mer, az nyer
Akkor merjünk hát mi is lépni
Az életben látni, nem csak nézni
S rájövünk kitől kell a kulcsot kérni
Mert az a személy mi magunk vagyunk
Önmagunknak legalább egy esélyt kell adnunk
Különben rájövünk: ez életünk kulcsa, amit elhagytunk.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?