Az ezüsthold fényénél
tomboló szélviharban
sötét árnyak remegése,
másvilági szellemsírás
hangtalan süvítése.
E túlvilági nyugalom
sejtelmes hangjain
halandó lelkek
gyász- panaszos éneke
a síri világból.
Koszorúként sírhalomra
gyökér, föld, elszáradt virág,
segítségért kiálltásuk
ajkukról az égbe szállt.
Hajnalfénynél, ébredéskor
ködfelhőbe burkolóddzva
a fehér lepel védőszárnya alatt
semmivé foszlik minden bú
és minden túlvilági gondolat.
Mennybe szállnak
eloszlanak a
csillogó napvilágnál,
hogy alvilági véres
fejedelemként tovább
garázdálkodhassanak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?