A kismalac és a farkasok

Kismalac otthon vacsorát készít,
Mikor farkas ajtójánál nyűszít

Farkas kéri: engedj be, kismalac,
Te is megfagynál, ha itt maradsz.

Nem engedlek, mert megeszel – szól a válasz,
Dehogy eszlek, hogy gondolod, ne fárassz!

Kismalac lábasban vizet forral,
S beengedte farkast farral,

Kismalac eszi a vacsorát,
S hallja könyörögni farkasát:

Engedj be kismalac, nagyon fázom,
Hull a hó és nincs kabátom!

Farkas négy lábbal haladt,
De a feje még kinn maradt,

S végül benn a feje, de ez lett a veszte:
Kismalac zsákba rakta mikor beengedte.

Zsákban a farkas, szándékáért megfizet:
Kismalac ráborítja a forró vizet.

Farkas rohan, szőre leégett,
Rögvest gyűjti a segítséget.

Távolban sok farkas látszik,
Kismalac fára felmászik.

Tanakodnak alul a farkasok,
S végül – mivel számuk marha sok

Felmásznak egymás hátán,
S a kismalac ennek látán

Magát hangosan elordítja:
Forró vizet a kopaszra!

A kopasz kiszaladt alulról-
S így lett a farkas-karambol.

Tanulság:
Ki rosszat akar s rosszra gondol
Barátokat is bajba sodor.