Nőtt volna a mag, nagyra szépre,
Csúfolta a többi, amiért az ferde.
Tüskéket a szárra
Növesztett az árva.
Magasban, a fán,
Egy gyönyörűszép virágszál.
Messze volt a drága,
De ő mégis jól látta.
Menni vágyott fel a fára,
Megcsókolni a virágszálat,
Szívét hogy elöntse
A kis virág forró tüze.
Oly nagy volt a fa,
Meg se próbálta.
Összehúzódott a teste,
Kieresztett minden tüske.
Jött a nyár, a sok levél,
Eltakarta, ami számára egyedül szép.
Nem látta, elfelejtette,
Megnyugodott a szíve.
Ő is kivirágzott,
Most hogy felszabadult.
Mellette egy bokorban, mit lát?
Egy gyönyörűszép Violát.
Közel volt hozzá,
Nem egy Fán.
Szíve megtelt örömmel,
A szirmok szépségével.
Újra látta a fát,
Nem is volt olyan magasan,
A virág sem volt olyan szép,
A Violát szerette már rég.
Palaes
2005.10.19.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?