A királyok bölcsessége

Elmozdult a kő, mely a barlang bejáratát rejtette,
Utam fény és sötétség kíséri
Bátornak és bölcsnek kell lennem
Előestéjén a végső üdvözlésnek
Az ősi kő lépcsőinél
Ahol véget érnek
Egy látomást mutassatok
Egy elképzelt kastélyt

Meglátom őket magam előtt
Misztikus lángvilágban égve
A kapuk mögött új világ
Tárul fel előttem
El sem hiszem amit látok

Szent sárkányok, idő őrei
Kék egek bátor lovasai
Szememben varázslat vagytok
A hegyek felett és a szélben
A királyok bölcsessége szárnyal.

Elvesztem egy álomban
Kihulltam a varázslatból
Egy varázsos,
Napsütötte föld bűvköréből
De Aresius szólt:
„Lásd be:
Minden csupán a poklot takarja!”

Itt az idő, hogy megszerezd a kard erejét
Itt az idő, hogy kövesd
A királyok szent, hívó szavát!