Sétálunk.. szótlanul,
s kezünk tétován összeér,
elengedsz, utánam kapsz,
- elveszett minden -, véget ért.
Mohón húzod markodba
vágyódó karcsú ujjaim,
utolsó táncukat járják,
felfedezik újra, tenyerem
apró kicsiny halmait.
Átölelsz némán, kezeddel
testem, lágy ívét simítod,
majd megpihenve,
reszkető ujjaimat, égő
ajkadhoz szorítod.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Hozzászólások
Jó vers, gyönyörűen leírtad a szerelem és a vonzalom mivoltát, de tudod mit hiányolok ebből?
Azt, hogy nem írtad tovább, biztosra veszem pedig, hogy az még jobb lett volna :grinning:
Szóval én 8 pontra értékelem :grinning:
És sok sikert a további íráshoz:)