Az utakon vérpatakok folynak
E sötét tájon lelkek bolyongnak,
Nem hallani itt mást,
Sóhajokat, hörgést, s sírást…
Lábaid alatt holttestek,
Az oly nagyon szerettek,
A föld alatt fuldokolva,
Férgekbe, emlékekbe burkolózva,
Itt hagyva, had rohadjanak,
A döglött férgekkel együtt porladjanak,
Csontjaikat had rágják mocskos dögök,
Mi itt úgysem látjuk a föld fölött…
Csak sírunk, virágokat ültetünk,
Szívünkbe szép emlékeket őrizünk,
Ők meg szólnának, de nem mernek,
Hogy már ott lenn vége mindennek.
Számukra már nem számít,
Ahogy minket egy szép virág ámít,
Nekik úgyis csak egy kínzó álom,
Ahogy mi rajtuk taposunk az egész világon.
/2008. október 30./
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások