Az utakon vérpatakok folynak
E sötét tájon lelkek bolyongnak,
Nem hallani itt mást,
Sóhajokat, hörgést, s sírást…
Lábaid alatt holttestek,
Az oly nagyon szerettek,
A föld alatt fuldokolva,
Férgekbe, emlékekbe burkolózva,
Itt hagyva, had rohadjanak,
A döglött férgekkel együtt porladjanak,
Csontjaikat had rágják mocskos dögök,
Mi itt úgysem látjuk a föld fölött…
Csak sírunk, virágokat ültetünk,
Szívünkbe szép emlékeket őrizünk,
Ők meg szólnának, de nem mernek,
Hogy már ott lenn vége mindennek.
Számukra már nem számít,
Ahogy minket egy szép virág ámít,
Nekik úgyis csak egy kínzó álom,
Ahogy mi rajtuk taposunk az egész világon.
/2008. október 30./
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?