A fiú és a lány

A fiú csak nézte a lány szemét.
A lány érezte tekintetét,
ahogy testéhez hozzásimult,
arcára hűs árnyékként borult
a féktelen szenvedély tüze.
A lány bőrén égtek a szavak,
s a múlt könnyeiből élő tavak
a tengerekhez nőttek fel.
A fiú szó nélkül mondta el,
hogy örökké élni fog.
A lány minden mozdulatában,
vágy-virrasztotta éjszakákban,
hol égő sebként mélyül hiánya,
s a gondolat belehasított a lányba,
hogy sosem látja már.
Nem találja őket a visszatérő nyár,
a fiú szemében kialszik a fény,
de a lánynak most is dúdol a remény,
hogy sosem feledi szívük közös szavát,
s könnyei áztatják fájdalmas dallamát.