A csók

Tudod-e min nyugszik a nő igazi hatalma?
A csókon, egyedül a csókon,
mellyel ő
nem csak az időt mulatja.

A csók,
nem más, csupán lázas igyekezet,
a szegény szerelem meddő próbálkozása,
hogy egyesítse a testtel a lelkeket.

A csók,
nem több... nem több, mint előszó,
de oly bűbájos...
érdekesebb, mint akár maga a mű.

A csók,
igen a szájak találkozása,
a legtökéletesebb, legistenibb érzés...
Ez adatott nekünk, mint a boldogság, utolsó, végső határa.

A csók,
az eggyéválás mélységes,
átszellemült érzése,
ez tudja bennünk felkelteni
az érzést és magát a szerelmet.

A csók,
a legerősebb fegyverünk...
De vigyázni kell vele, hisz
elkophat,eltompulhat.
Hatása viszonylagos, s ha nem vigyázol vele elmúlhat.

A csók,
épp ezért egyre változik,
a körülmények, a pillanatnyi helyzet,
a várakozás feszültsége,
a kedélyek felajzottsága szerint.

A csók,
melyre vigyázni kell...
Mindnyájan rabjai vagyunk..
Legyen első, finom, durva vagy lopott..
mindnyájan rabjai maradunk.