Barna haját fújja a szél,
Halántékán kidomborodik egy ér.
Az óceánt táplálja könnyeivel.
Fájdalmai alatt 2 év telt el.
Fekszik a padlón, mert felállni kár,
Hisz ott is és a fellegekben is ugyanolyan már.
Szürke égbolt, szürke ég,
Szürke haj, szürkeség.
5 év telt el, de ő ugyanott áll.
Várja a halált, mi most eljön érte tán.
Kapja a jelet, széttárja karjait,
Levegőfújta ruhával a vízbe ugrik.
A habokba full, a halál eljött.
A messzeségből egy galamb hirtelen előtör.
Margarétaszálat ejt a vízbe,
S a lány örök emlékként él az emberek szívében.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
De egy kritikus észrevétel: Néhol döcögnek a sorok a rímtörések miatt, de gondolom, ha újraolvasod magad is rájössz mire is gondoltam.