5 év szenvedés

Barna haját fújja a szél,
Halántékán kidomborodik egy ér.
Az óceánt táplálja könnyeivel.
Fájdalmai alatt 2 év telt el.

Fekszik a padlón, mert felállni kár,
Hisz ott is és a fellegekben is ugyanolyan már.
Szürke égbolt, szürke ég,
Szürke haj, szürkeség.

5 év telt el, de ő ugyanott áll.
Várja a halált, mi most eljön érte tán.
Kapja a jelet, széttárja karjait,
Levegőfújta ruhával a vízbe ugrik.

A habokba full, a halál eljött.
A messzeségből egy galamb hirtelen előtör.
Margarétaszálat ejt a vízbe,
S a lány örök emlékként él az emberek szívében.