Dübörög a föld, meg-meg remeg minden kicsi fűszál,
hangyák serege szétszórt emlékek morzsáit hordják,
menekülnek, elrejtve ősi szentélyükbe szívnek fájdalmát,
mert közeleg az áradat, jóslatok hírét vészmadarak kiáltják.
Fogoly lesz lelkem mint gomolyfelhőbe zárt esőcseppek,
szállva a széllel kiszáradt világok felett sorstestvéreimmel,
szárnyat növesztve, mint egy angyal levetném a testem
s, könnyek forrásaiból éltetném az eltévedt földi lelkeket.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Álomvilág álomkép
Álmodni álomszép.
Álmodd az álmaidat,
Álmodd meg vágyaidat!
Álmodni álomszép.
Álmodd az álmaidat,
Álmodd meg vágyaidat!
Hozzászólások
D.S. ·
Nem tetszett, mert nem mond semmit.
szerenella ·
A világvégét msámilyennek képzelem, nem is vers, nem tetszett. :innocent:
Marokfegyver ·
Azt, hogy milyen "volt" a világvége, majd 22-én megbeszéljük. Ez a versike szerintem sem fejezi ki.
szerenella ·
Pánikolni vagy nosztalgiázni kellene, ehelyett monoton szavak. :innocent: Talizzunk december 22-én!