World of Warcraft 1.Rész:A történet kezdete

Közel 930 éve élt két testvér egy békés világban. Ez a két testvér Stormwind trónörökösei voltak. Stormwind az emberek faluja volt, akiknél minden nap ugyanúgy telt:
Reggelenként mindenki a Nap tűző sugaraitól kelt fel, elment a piacra, megvette az ételt, megette, majd dolgozott, aztán elment a minden este megrendezett ünnepségre... A fiatalabb testvérnek, Srafkhan (ejtsd:Srafkán)-nak mindig valami más dolga volt. Lement a kastély pincéjébe, és ott ügyködött valamit. 17 éves létére elég agresszív volt. Az idősebb mindig ünnepelt. Mindenhová magával vitte színarany nyakláncát, amit egykori férjétől kapott, hiszen az idősebbik egy nő volt, 23 éves, a neve Elisa. Az mulatság végén aztán mindenki ment tovább a dolgára... Srafkhan a mentorához ment, aki a vívást tanította neki, Elisa pedig Merlock Mester-hez ment, aki a kardal tanítota harcolni, és egyben varázsolni. Egyik nap azonban a két testvér vitába keveredett. Párbaj közben Srafkhan véletlenül megvágta nővére karját, erre az egy tűzgolyót hajított felé. A vita odáig fajult, hogy apjuk, Lord Lusk elhívta a szövetséges tündék két fiatal harcosát, és igazságos 2 a 2 elleni harcban vívtak, hogy egy csapatba legyenek, és kibéküljenek.

Ám Srafkhan csalt, és megölte mindkét ellenfelét. Erre a tündék megsértődtek, és elkezdték híresztelni ezt a csúfságot. Ezért az egész szigetet ráuszította Stormwind-re. Néhányan azonban az emberek mellé álltak... Minden nép háborúzott, és odáig fajult, hogy lassan mindenki kipusztult. A 2 gyermeket elrejtették, ám a tündék királya, Ruph megtudta hol vannak elrejtve, és bosszút akart állni fiaiért. Lord Lusk meg akarta védeni gyerekeit, ám a tünde leszúrta őt... Erre Sarfkhan lefejezte a tündék urát. Megesküdött, hogy amikor csak meglát egy tündét, azonnal megöli. Ám ez mostmár kétséges volt... Mivel az egész népesség meghalt. Nem tudták mit tegyenek. Egy évig töprengtek mindenen, ám a Pokol tüze és az Istenek kegyelme lehetőséget ajánlott nekik. Azt mondták, hogyha felesküdnek szolgálatukra, akkor őket királlyá teszik, és népet alapíthatnak egy szigeten. Nem tudták mit tegyenek. Sarfkhan bosszúvágya és kapzsisága miatt hitt a Sötétség szavának, majd elfogadta a pokol ajánlatát. Elisa azonban a fény felé fordult. Amint kimondták a válaszukat mindkettőjükbe villám csapott, ami erőt adott nekik. Sarfkhan egy rusnya ork lett, míg Elisa egy Éjelf. Majd egy kapu nyílt meg előttük, ami a saját szigetükre vezényelne őket... Mielőtt beléptek volna a kapukon Sarfkhan így szólt:

- A fény ősidők óta a sötétség ellen vonul. Testvérem, ne hidd, hogy a népem kegyelmez majd neked -mondta a sötétség ura, majd átment a portálon. Egy keleti szigeten találta magát. Egy hatalmas városban... Ezt a várost kinevezte fővárosának, majd az Orgimmar nevet adta neki . Néhány lépés után mindenhol orkokat, trollokat, zombikat csontvázakat, Taureneket látott. Felment egy nagy sötét világítótoronyba. Ott egy nagy lila üveget látott. Ez állt rajta:Idd meg, minden sötét ura! Sarfkhan engedelmeskedett ennek a parancsnak. Amint megitta kétszer akkora lett, mint volt. Egy sötét trónszéket látott, amin egy sötét páncélzat, sisak és egyéb tárgy volt. Ezeket felvette, majd a torony ablakából kihajolt, és azt kiáltotta:
- ÜDVÖZÖLLEK NÉPEM! HAMAROSAN ELJÖN AZ ÚJ KORSZAK, A SÖTÉTSÉG KORA!!
Eközben Elisa egy szép helyre érkezett, amit Teldrassilnak neezett el. Mindenütt virágok, és boldog emberek. Az ifjú lánynak egy mágus odanyújtott egy kardot, amit a hölgy beleszúrt a főtéren a földbe, majd azt mondta:
- Ha az életem árán is, megvédelek titeket minden rossztól, ha mégsem így lesz, eme kard döfje át szívemet!!
A háború tehát elkezdődött... A két testvér felfegyerezte a népét, és 31 év után megkezdődött az első háború... A jó oldalt a törpök, gnómok, elfek, entek, tündék, emberek, a másik oldalt a sötétség... . KEZDŐDJÉK A HARC!

Folyt. köv.