Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Egy nő és egy férfi randizik. Sok mindenről beszélgetnek,
Nagyon fontos a romantika.
Fel locsolták a foglyot adtak neki egy kis morfiumot és alá íratták a vallomását majd Saint...
Majdnem igaz történet
A gólyák szeretnem vándorolni és olykor az emberek is.
Friss hozzászólások
BURGONYA: NINCS EZZEL SEMMI BAJ, KÚRJÁL...
2020-07-11 19:09
Achylles: Kedvesem, naaa, nem küldöd már...
2020-07-11 08:11
Achylles: Nagyon jó a történet és ahogya...
2020-07-11 08:03
Kokri: Kíváncsi vagyok a folytatásra
2020-07-11 02:24
eliksz13: vinzso, írónak születtél !
2020-07-10 21:58
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Vulkán

A sorsolás napján a város összes fiatalját összeterelték egy magas falú karámszerű építménybe a főtér közepén. A neveiket papírdarabokra írták és egy nagy edénybe dobták. A morajló heggyel a háttérben a főpap kihúzott egy papírdarabot. A tömeg elcsendesedett és a főpap felolvasta a nevet. 
 
A tömegen mormogás futott át. A sokak által ismert jóképű fiú maga elé nézett, nagyot nyelt majd előre lépett. Ahogy áthaladt a neki utat adó megkönnyebbült jelöltek között a tér túlsó feléről egy nő jajgatása hallatszott. Amikor a fiú a karám kapujához ért, az őrök kinyitották előtte. Amikor felszólították rá, a fiú ellenkezés nélkül nyújtotta előre a kezeit hogy összekötözhessék azokat. Ezután két őr megragadta a könyökénél fogva és a főpaphoz vezette az emelvényre. A pap imádkozni kezdett azért, hogy az istenség elégedett legyen.
 
Az elégedettsége fontos volt. A vulkán morajlásai jelezték hogy nem volt kedvére való a két hónappal korábbi rendes évi áldozat. A fiatal lányról az a pletyka terjedt hogy nem volt érintetlen, de a főpap mégis elfogadta. Levetkőztették, szorosan megkötözték, hajába virágokat fontak majd egy fehér lovon felvitték a hegyre. Ott a lányt egy cölöphöz kötözték, bekenték olajjal és még több virággal díszítették. Ezután otthagyták hogy az istenség döntsön a sorsáról.
Generációkon át a hegy istene elfogadta az áldozatokat legyenek azok fiúk vagy lányok és nyugalomban maradt mélybeli lakhelyén. Tizenegy hónappal az áldozás után a papok visszatértek a vulkán csúcsára és nekiláttak a következő szertartás előkészítésének. Soha sem mondták el hogy mi történt az előző áldozat testével, noha több szkeptikus városlakó szerint a szerencsétlen áldozatok egyszerűen éhen haltak a cölöphöz kötve.
 
Öt héttel ezelőtt azonban a föld remegni, a hegy pedig morajlani kezdett és a csúcsából füst tört el. A papok aggódva nézték a jeleket egy darabig, majd elrendelték az új sorsolást. Az új áldozat lenézett a karámban álló sorstársaira, akik még nem szabadultak meg. Ha az istenség három napon belül nem fogadja el az ő feláldozását, akkor újat választanak közülük. Ez addig folytatódik amíg az istenség ki nem elégül -vagy az áldozat által, vagy a város elpusztításával.
Egy fehér lovat vezettek az emelvényhez és megkérdezték a fiút hogy hajlandó-e életét áldozni a város érdekében. Ő természetesen igent mondott. A papok meztelenre vetkőztették és virágkoszorút tettek a fejére. Felültették a lóra és őrök illetve papok kíséretében elindultak a hegyre. Az út hosszú volt a helyszínig, hiszen alapvetően az volt a cél hogy az istenség figyelmét és halálos tüzét eltereljék a várostól. A fiú igyekezett nem a vulkánra nézni, de időnként a csúcsra vetette a tekintetét és azon töprengett hogy egyszerűen ledobják-e majd vagy valami lassabb, fájdalmasabb vég várja.
 
Végül megérkeztek a kör alakú kőépítményhez, aminek a hegy felőli és az azzal ellentétes oldalán nyílás volt. A fiú látta a hegy oldaláról a körbe vezető kövezett csatornákat amik egy mélyedésben futottak össze. Ahogy közelebb értek azt is láthatta hogy a mélyedés közepén valami emelvényféle áll. Amikor beléptek a szent körbe, kiderült hogy az emelvény egy nagy farakás aminek tetején cölöp állt. Egy széles palánk szolgált hídként a gödör szélétől a farakásig. A fiú szíve vadul dobogni kezdett amikor lassan felfogta hogy mi vár rá.
A láncok csörgését szinte fülsiketítőnek hallotta miközben az oszlophoz kötözték. A nehéz szemeket keresztbe-kasul átvetették a mellkasán és a vállain. Újabb láncok kerültek a lábaira és a bokáira csak minimális mozgást engedve. A fiú megrángatta magát hogy tesztelje kötelékeit. Maga sem tudta hogy igazából menekülni akart vagy csak biztos akart benne lenni hogy kitartanak majd a feláldozása alatti vonaglása közben. Nem akart szégyent hozni a családjára, de mi lesz ha az istenség nem fogadja el a felajánlkozását? A közelében álló papra nézve megkérdezte:
-Mi lesz ha a hegy istene visszautasít? Mi lesz ha méltatlannak bizonyulok?
Az egyik őr kötelet vetett át a nyakán és szorosra húzta. A fiú kicsit megrándult és nagyot nyelt. A pap egy pillanatig nézte mielőtt felelt volna:
-Ha a tűz ura elfogad, akkor három napon belül lenyúl lángoló ujjaival a hegy oldalán és testedet elégetve magával viszi a lelkedet. Örökre a hegyben fogsz élni és nevedet magasztalni fogják a városban. Ha nem fogad el, akkor így, az oszlophoz kötve megfojtunk és érdemesebb áldozatot választunk.
Fájdalmas de méltó tűzhalál vagy dicstelen megfojtás – ezek közül lesz valamelyik a sorsa. A fiú becsukta a szemét, nagyot sóhajtott majd felnézett a felettük tornyosuló csúcsra aminek árnyékában élte le szinte egész életét.
-Akkor imádkozok hogy méltónak találjon. -suttogta.
Amikor az őrök végeztek az oszlophoz kötözésével, félreléptek. A papok kántálni kezdtek. A főpap előlépett és megszentelt olajjal bekente a fiú homlokát,majd egy kis edényből még több olajat löttyintett a vállára és a mellkasára. Más papok virágokat hoztak amit a fiú lábához és az oszlop köré helyeztek. Ezután mindenki visszavonult. Az áldozat a nyakát nyújtogatva próbált körülnézni, de csak a visszahúzott palánk hangját hallotta. Egyedül maradt a mélyedésben a sorsára várva. Az őrök és a papok a kőfalon körben vártak az istenség válaszára. A papok énekeltek, az őrök mereven álltak. A nap lassan továbbmozdult az égen. Az áldozat megvonaglott és hátát az oszlopnak dörzsölte. A fején és a lábánál levő virágok rovarokat vonzottak magukhoz, amik csiklandozták. A kezét ökölbe szorította tehetetlensége miatt. A lábai és a vállai sajogni kezdtek. Mire a nap lenyugodott, az izgalomtól és a fogságtól elfáradva ernyedten lógott láncain. Az éjszaka folyamán többször elszundított. Néha felpillantott a hegy csúcsára, néha az őrök és papok váltását nézte.
Félig elaludva álmai is voltak. Az egyikben papok térdeltek előtte miközben ő az oszlophoz volt kötve és szájukkal a kedvére tettek amíg el nem élvezett. Soha nem volt szexuális érintkezése férfival, de most elfogadott volna bármilyen megkönnyebbítést. A házasság előtti szex elvileg törvénybe ütköző és halállal büntetendő volt, hiszen az áldozati jelölteknek tisztának kellett lenniük. Ennek ellenére nem volt érintetlen. Az anyja egyik barátnője, egy vonzó nő egyszer a kedvére használta a testét. Persze nem mintha a fiúnak ellenére lett volna a dolog. A nő valószínűleg úgy vélte hogy gazdag apja megkeni a megfelelő embereket és a fiú úgysem lesz soha kiválasztott. De most itt állt megkötözve, tisztátlanul és arról álmodozva hogy szent emberek szopják. Biztosra vette hogy az istenség nem fogadja el. Pont olyan érdemtelen mint az előző áldozat lány volt.
 
Az égbolt világosodni kezdett és a fiú megérezte a bőrén a felkelő nap első sugarait. A palánkot visszatolták a helyére és néhány pap vizet és olajat hozott. A láncai levétele nélkül lemosták, újra beolajozták és megint egyedül hagyták. A nap tűzött és ő egyre gyengébb lett a szomjúságtól és az éhségtől. Nem érezte már a végtagjait. Csak a láncok tartották egyenesen. A nap a zenitjére ért és a papok egyetlen gongütéssel jelezték az első eltelt teljes napot. A fiú víz utáni könyörgéseire senki nem hallgatott. Úgy tűnt neki hogy a nap megállt az égen. A verejtékére és a láncok okozta sebekből szivárgó vérre érkező rovarok tovább kínozták. Imádkozott az istenséghez hogy az bocsássa meg tisztátlanságát és vegye tüzes ölelésébe. Alkonyatkor újra megtisztogatták és ezúttal egy kis csészényi vizet is kapott. Újabb éjszaka következett erotikus álmokkal. A hímvesszője volt az egyetlen testrésze ami mozogni tudott. Most azonban nem papok, hanem láthatatlan manók, a hegy istenének szolgái szopták és tették próbára tisztaságát. A szájukat a hímvesszőjére tapasztották és hosszú ujjukat a hátsó nyílásába dugták. A képzeletbeli fájdalmas kéjtől felnyögött álmában.
Reggel a láncok százszor nehezebbnek érződtek mint korábban. A lemosására használt víz szinte semmit nem enyhített a hőségen. Újabb csésze vizet kapott, de a torka kiszáradt maradt. Még a fején levő virágkoszorút is súlyosnak érezte. Arra gondolt hogy bevallja tisztátlanságát és könyörög hogy öljék meg azonnal. De megtennék? Vagy visszavonszolnák a városba és korbácsolással majd lassú feldarabolással végeznék ki a főtéren mindenki okulására? Látta már fiúk és lányok ilyen kivégzését és inkább arra jutott hogy inkább az istenségre hagyja a döntést. A nap megint útjának tetőpontjára ért amit a papok ezúttal két gongütéssel nyugtáztak. A fiú lehajtott fejjel meredt maga elé. Már nem tudott gondolkodni. Megpróbálta felidézni a szülei, a testvérei és az ismerősei arcát, de nem ment. Még a saját nevére sem emlékezett.
Leszállt az éj. A föld remegett, de az istenség tüzes ujjai a kráterben maradtak. A fiú szinte érezte a papok csalódott frusztrációját. A város egyik prominens családjának sarját kínálták fel, de az istenségnek nem tetszett. Ahogy az esti lemosás után a pallót visszahúzták, a fiú tudta hogy legközelebb már csak őt kivégezni jönnek. A hegycsúcsra meredve könyörgött az istenségnek hogy fogadja el. A teste szinte feléledt a szabadulásra vágyva. Nimfák jöttek és nevetve incselkedtek vele. A hímvesszőjével játszottak kezeikkel és szájukkal. Az ujjaik az ánuszába csúsztak. A fiú extázisában hátravetette a fejét és kinyitotta a szemét. Ekkor látta meg hogy a láva megindult a hegy leejtőjén és belefolyik az emberkéz építette csatornákba, amik hozzá vezetnek. Nézte ahogy az istenség vöröslő ujjai feléje nyúlnak. A papok kántálása hangosabb lett, de a fiú észrevette hogy hátrébb húzódtak. A szíve zakatolt és nehezen kapott levegőt. Ezért imádkozott, de most rettegett. Kétségbeesetten küzdött a láncaival. A kőárkokban az olvadt kő egyre közelebb és közelebb kúszott, majd a láva elkezdett beömleni a mélyedésbe. A fiú érezte a hőjét és tudta hogy a farakás bármelyik pillanatban lángra kaphat. Újra megrángatta a láncait de azok természetesen kitartottak. Hamarosan lángok jelentek meg körülötte és belekaptak a lábainál levő virágokba. A fiú a történések gyorsaságától rémülten felsikoltott. A hőség még nagyobb lett ahogy a rakás fadarabjai lángra kaptak. A fiú csupasz lábfejeihez veszélyesen közel lángnyelvek kapdostak felfelé. Az áldozat meredten nézte őket és a fülében doboló vér zaja elnyomta a papok énekhangját. A nimfák eltűntek és egyedül volt. Pontosabban nem…az istenség itt volt vele. Lángjai körülvették és készen állt arra hogy magával vigye. Méltónak bizonyult.
 
A fiú a fájdalomtól és a hálától egyszerre sikoltott fel amikor a lángok elérték a talpát. A hegy ura leperzselte a szőrt a lábairól majd felhólyagosította a bőrét és belekóstolt a húsába. A lángnyelvek elérték a herezacskót és a hímvesszőt, majd a hátsó nyílás felé kaptak. A fiú üvöltött a kíntól, de közben kéjes remegés is átjárta. Az istenség nem kapkodta el. A lángokat visszafogva élvezte a pillanatot amikor fájdalom és extázis tökéletes harmóniában olvadt össze. A fiú gondolatai kezdtek semmibe foszlani. Amikor az istenség leégette a nemi szervét még átélte fiatal élete utolsó orgazmusát. Amikor a lángok felkúsztak a hasán és a mellbimbóit nyalogatták, a teste még vonaglott de már érezte hogy a lelke remegve készül kiszabadulni elkínzott börtönéből. A fiú haja lángra kapott és a virágkoszorú egy utolsó halálsikoly kíséretében hamuvá vált. Az istenség teljesen körbefonta a lassan elfeketedő testet. A mélyedés megtelt lávával és a máglya a test maradványaival lassan elmerült benne. A szertartás véget ért. A papok és az őrök visszatértek a városba hogy dicsőítsék az áldozat nevét, remélve hogy ő elég volt. A jelölteket elengedték egy évre lelkükre kötve hogy őrizzék meg tisztaságukat. A város élete visszatért a normális kerékvágásba, noha időnként aggódó tekintetek néztek fel a hegyre. Az istenség azonban elégedettnek tűnt és megnyugodott.
Hasonló történetek
13834
Előrenyúlt megragadta a lány karjait. A fiatal lány úgy megijedt, hogy majdnem felsikoltott, de ekkor a férfi a másik kezét arcán végigsimítva előre csúsztatta és apró arcát megmarkolva befogta a lány száját. Egy határozott mozdulattal berántotta a bokorba. A lány szoknyája kicsit lecsúszott és érezte, hogy...
5661
A reggeli Nap bevilágította dzsungelt. Szeptember volt, de itt semmi jelét nem látták az ősznek. A nappali virágok lassan kinyíltak. Állatok lepték el az erdőt. A sziget erdejében egy kisebb sziklás területen a különítmény tagjai ébredeztek...
Hozzászólások
mordo ·
Tetszett.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: