Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Fenekével a kamera felé fordulva lecsúsztatta a bugyiját. Annyira fel volt izgulva, hogy puncinedv...
Los Angeles a város ami sohasem alszik. Az égig érő magas házak hirdetik az emberiség alfa...
A lány gyanakvó tekintettel nézte a férfit. Fehér bőrével, fekete hajával és szakadt ruhájával...
Amikor visszatért a nappaliba, nem volt rajta a ruhája. A férfiak azonnal úgy reagáltak, ahogy...
Július vége volt. A teherautók már elhagyták a lenti parkolót, és az most üresen terpeszkedett...
Friss hozzászólások
fenotrin: Új képsorozatok tölthetők le:...
2022-07-04 10:34
eliksz13: Jó volt Anonymous ! Natúr és k...
2022-07-03 00:43
91esfiu: Szerintem azzal ne foglalkozz,...
2022-07-01 17:46
SunnyDay: Jól teszed :) a negatív kritik...
2022-07-01 06:39
91esfiu: Nagyon örülnék annak is, ha l...
2022-06-30 21:27
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Véletlen kannibalizmus

- Mariora! - hallatszott a kiáltás valahonnan a hosszú parasztház belső szobájából, ahol Zamfira, jó háziasszony lévén hitvesi ágyát rendezgette, s egyszerűbbnek látta, ha lányát kéri meg arra, hogy nyissa ki azt az ajtót. Ugyanis a csengő már vagy fél perce folyamatosan szólt eszeveszett hangján, felverve még a holtakat is, akik ezer évvel ezelőtt tapodták a történelmi Moldva - akkor még feltehetőleg Etelköz - földjét.
- Mariora! Az ég áldjon meg! Nézd már meg, ki csenget! - kiáltott ismét Zamfira, ezúttal parancsolóbban, mint az imént. De hiába, hiszen legkisebb lánya - a három közül - az első szobában olvasott, s abban a pillanatban teljesen süket is volt, "hála" a 20. századi technológiának, a walkman-nek, melyből a külvilágot teljes mértékben kizáró hangos zene áradt.
- A csudába! - zsörtölődött magában Zamfira. - Hogy mindent nekem kell csinálni! Istenadta kölök! Lesz itten még haddelhadd...

Azzal a termetes asszony félbehagyta munkáját, s öles léptekkel megindult a középső szobán keresztül, majd áthaladt az elsőn, villámló tekinteteket vetve Mariora-ra - aki észre sem vette, hogy anyja jelen volt -, majd a konyhán át kilépett az udvarra, folytatva útját a kapu felé, ahol - már látta - a postás állt, kezében valami csomaggal.
- Ez meg mi az isten? Mi nem rendeltünk semmit - mondta inkább csak magának, amikor Avram az orra alá tolta a kartondobozt. Ekkor megpillantott egy fehér borítékot is, melyet a csomag oldalára ragasztottak egy átlátszó tokban.
- Ezt írja alá, kérem, Zamfira asszony! - mutatott a postás a kezében tartott átvételi elismervényre, melyet a doboz tetejére helyezett, amíg a nő odafirkantotta nevét. - Köszönöm, meg is volnánk! További szép napot! Üdvözlöm a lányait!
Ahogy Avram kiejtette utolsó szavait - nem mellékesen vöröslő orcával -, rögtön tovább is nyargalt, hiszen volt még egynéhány átadni való levél a táskájában.

Zamfira máskor elmarasztaló pillantással jutalmazta volna a postás fiút, de akkor nem tudott vele törődni, jobban érdekelte, mi van a csomagban - s valamivel kevésbé az, mi van a borítékban.
"Talán nyertem valamit" könyvelte el magában - bár azon már nem gondolkodott el, min is -, s aznap többet eszébe sem jutott a mellékelt levél.
A kaput villámgyorsan csukta be és szinte szállt a konyháig, ahol izgatottan látott neki a kicsomagolásnak (mint egy karácsonyi ajándék). Egy kis cellux itt, egy kis cellux ott, amitől megszabadulva a doboz tartalma többé már nem volt titok: egy újabb dobozt rejtett magában, melynek oldalán egy kisfiú barna folyadékot ivott pohárból.
- Kakaópor? - kérdezte meglepetten, felhúzott szemöldökkel a két dimenziós papírgyerektől, majd a feleslegessé vált kartont a szemetes mellé hajította levelestől.
- Na de ki küldene nekem kakaót? - vakargatta fejét és azon gondolkodott, játszott-e mostanában valami nyereményjátékon, vagy talán egy ismerőse akarta meglepni; de a boríték felbontása szóba sem jöhető cselekedet volt, hiszen a lényeg a csomag tartalma, nem a mellékelt üzenet.
"Visszakérni biztos nem fogják, ha meg rossz címre küldték, így jártak, én aztán nem leszek senki postása!"

A gyötrő gondolkodás helyett inkább a konyhaszekrényhez fordult és két bögrét vett elő: egyet magának, egyet Mariora-nak, aki nem utasíthatja vissza, azokután hogy szemtelenül a fülébe dugta azt a micsodát.
- Mariora! - próbálkozott ismét, de választ ekkor sem kapott. - Áhh! - legyintett és a tűzhelyre tett egy lábasnyi tejet.
Többet nem is kellett szólongatnia legkisebb lányát, mert mikor Zamfira újból száját nyitotta volna, Mariora maga termett mellette - igaz, csupán azért, hogy szükségleteit kielégítse a fürdőszobában, melynek ajtaja a konyhából nyílt. Mire a lány odabenn végzett, a tej eléggé felmelegedett ahhoz, hogy a kakaóport bele lehessen szórni.
- Milyen fura színe van - jegyezte meg tűnődve az asszony, de azért beleszórta a tejbe az igencsak szürkébe játszó barna színű port, majd jól elkeverte benne.
A fürdő helyiség ajtaja megnyikordult, ahogy kinyílt.
- Mit főzöl? - kérdezte Mariora.
- Kakaót! - válaszolta, miközben egy merőkanállal megtelítette a két bögrét.
- Nem is tudtam, hogy van itthon - ment közelebb a lány kíváncsian.
- Nem is volt eddig - felelte az asszony, és még mielőtt Mariora akármit kérdezhetett volna, elé tolta az egyik bögrét, és elkezdte mesélni. - Az imént járt itt Avram. A postás. Egy csomagot hozott - ujjával a szemetes mellé hajított dobozra mutatott -, ez volt benne. Nem tudom ki küldhette, mert nem olvastam el a levelet. Úgy vélem nem lényeges. "Ajándék lónak ne nézd a fogát!" Gyerünk, kóstold meg!

Mariora bólintott és a bögrét ajkaihoz emelte, de amint belekortyolt, el is húzta száját, s kis híján kis is öklendezte, amit lenyelt.
- Hát, ha ez kakaó, akkor biztos romlott és ez valami rossz vicc akart lenni. De lehet, hogy nem is kakaó...
A lány italát az asztalra tette, majd lehajolt a kartondobozhoz és letépte róla a tasakot.
- Az van ráírva: U-S-A. Ez Amerikából jött! - tartotta maga elé a borítékot. - Akkor Szorina nagyi küldhette! Bár ezt a nevet nem ismerem, ami itt van. - Nekilátott kiszabadítani a boríték tartalmát, közben anyja is közelebb lépett. Egy törtfehér lap csusszant Mariora kezébe, telegépelve fekete betűkkel. - Ezt nem tudom elolvasni. Angol lehet. De... Itt van a nagyi neve! Szorina Dobre - olvasta a lány a papírról. - A többit viszont nem értem. Átviszem Szavétához a szomszédba, ő tanul angolt! - Azzal Mariora el is szaladt, magára hagyva anyját a házban, aki némán kortyolgatta tovább kakaóját. Ő nem találta furának az ízét.
"Talán romlott, de biztos, hogy kakaó."

- Szavéta! - kiabált Mariora a szomszéd ház kapujában, közben felváltva nyomta a csengőt, mire előjött egy sápatag lány. - Jaj, Szavéta! De örülök, hogy itthon vagy! Meg szeretnélek kérni arra, hogy fordítsd le nekünk ezt a levelet. - Még meg sem várta, amíg a másik lány odaér, de ő már vadul lobogtatta kezében a papírt.
- Nos, rendben - hangzott a halk válasz, majd Szavéta a lapra nézett. - "Tisztelt Dobre család! Sajnálatos hírt kell közölnöm Önökkel. Szorina Dobre, amerikai-román állampolgár, 2006. március 28-án, elhunyt. A halál oka szívroham. Mivel az Egyesült államokban nem élnek rokonai, így kötelességemnek éreztem, hogy felszentelt hamvait minél előbb eljuttassam Romániába, hogy hőn szeretett hazája földjében nyughasson. Tisztelettel: Samuel Whilmington, katolikus lelkész"

Mariora arcáról hamar lehervadt az örömteli mosoly, s amit az imént még sikerült lenn tartani, az ekkor zokogással vegyítve felszínre tört, egyenesen Szavétáék kapuja tövibe.
Mindeközben Zamfira, mit sem tudva semmiről, már a második bögrét fogyasztotta anyósából; mosolyogva.
Hasonló történetek
5644
Fejük egyre közelebb került egymáshoz. Az angyal név szerint Cerbeusz kezét Zita arcára tette és megcsókolta a lányt. Csókjuk tiszta volt, fölemelő és szenvedélyes. Érezni lehetett benne a szerelmet. Gyengéden csókolták egymást...
4790
Nem kellett volna mondanom, mert ekkor rátapadt a nyakamra, és belémvágott valami éleset, ami a szájában lehetett... megint kérdezni akartam, hogy mit művel, de nem jöttek ki szavak a számon...
Hozzászólások
További hozzászólások »
Endana Telares ·
Ismerős is lehet, mert Urban Legend az alapja, ahogy gondolom a South Park azon részének is:)

Omen Drals ·
Szerintem is egész jó, üdítően hat végre hogy ha nem is saját az alapötlet, de legalább különbözik a többi történettől (mostanában az íróink ihlet híján vannak).

Viszont nagyon megzavart pár dolog, amire szeretném felhívni a tisztelt figyelmedet.

Először is fájón sokszor emeled ki, hogy az asszony nem olvasta el a mellékelt levelet. Már az első perctől nagyon szemet szúr, és annyiszor ismétled, hogy idegesítővé válik (arról nem is beszélve, hogy az ember rögtön gyanút fog, és ez rontja az élményt). Aztán saját nézpont, de nekem valahogy zavaró volt ez a celux szó, főleg kétszer. Valahogy kiragadott.

De ami a legfontosabb hibád, az sajnos logikai malőr: a hamvakat nem küldik kakaóporos dobozban. Ha már volt hamvasztás, ahhoz volt urna is - mégha a legolcsóbb fajtából is. És itt sajnos le is van lőve a történeted, pedig tényleg nagyon jó! Csak sajnos az a kib*szott logika

Meg ha már itt tartunk, belekötök egy picit jobban. Például az emberi hamvaknak van egy jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető, rohadás szaga. Az már mellékes, hogy egy egyszerű kakaóporos dobozon keresztül méterekre érződik, most ennyire ne menjünk bele, de azért egy edzett háziasszony csirkevágások és egyéb munkái során azért megismerkedik a rothadás szagával. Biztos vagyok benne, hogy egy épeszű ember nem kever valami olyasmit az italába, ami ilyen szagú. Onnan meg már ismét gyanús a dolog, hogy az a doboz már fel volt bontva, és utólag került bele valami. Tudom hogy ezek így apróságnak tűnnek, de gondolj bele, te meginnál egy ilyen büdös valamit, amit beleöntöttek egy dobozba, és látszik, hogy nem gyári dolog, hanem utólag került bele?

Másrészről érződik a történetedben, hogy még nem dolgoztad ki teljesen. Úgy értem lehet hogy egy-két korrigáláson esetleg átesett, de még olyannyira frissnek hat, hogy annál a résznél, mikor a lányka rohan a barátnőjéhez lefordíttatni a levelet érezhető, hogy te is nagyon izgatott vagy, és el is kapkodtad ezt a részt.

Összegezve kellemes kikapcsolódást nyújt a munkád (na most sejtem egy mezei látogató milyen elborzadt arcot vág, hogy egy ilyen történetre ezt írom xD), de a hibái miatt sajnos nem nyújt maradandó élményt, sem borzongást. Viszont abban biztos vagyok, hogy legközelebb majd jobban ránk tudod hozni a frászt! Ja egyébként kiemelném, hogy az utolsó mondat azért ütött. Remélem nem haragszol meg a hozzászólásomért, építő jellegű akart lenni.
Endana Telares ·
Köszi a kritikát. Igazad van abban, hogy elkapkodtam. Lehet, hogy még át kellett volna dolgoznom.:)
Igazából emberi hamvakat nem szagoltam, és a valóságban nem is küldenék kakaós dobozban a nagyit. Viszont pont néhány napja olvastam egy kritikát, amit Stephen Kingről írtak. Abban említették, hogy a horrorban az a jó, hogy minden megtörténik, hogy nincsenek benne idézőjeles szavak, a metaforák szó szerint értendők.
Ezekszerint annyira nem sikerült érzékeltetnem, hogy a háziasszony intelligenciája nem az egeket verdesi:)
Végülis ezt nem a rettegés miatt írtam, nincs is benne túl sok feszültség. Inkább az undorkeltés lenne a lényege, ha van neki:)

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A tortenetek csapata új társkereső oldalt indított. Ismerkedés meleg férfiaknak: WWW.BOYSXX.SITE Ismerkedés heteroszexuálisoknak: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: