Vége az alkoholtilalomnak az Egyesült államokban! Az emberek a San Franciscó-i kikötőben, végre szabadon átadhatják magukat az örömteli részegségnek.
Peppe apó, kit a helyiek évtizedek óta amióta a városba érkezett, illetve jobban mondva tántorgott, és csak merő részegségben láttak, és akinek az akut deliriumját még a többszöri, több napos fogdai elzárás sem tudta megtörni, egyik pillanatról a másikra kijózanodott.
Az okokat nem ismeri senki, de ez olyan csoda lehet a szesz szabad folyásának pillanatában, mint a teremtés pontos és szakszerű időmeghatározása, még a jó Isten sem ismeri.
Na mindegy történetünk szempontjából ez a momentum elhanyagolható erővel hat, tehát ne is foglalkozzunk eme tudományos paradoxonnal.
Peppe apó kicsit furcsán körülnézett, mint aki nem tudja mi van, rácsodálkozott az utcákon szaladó gépkocsikra, öreg kezeit ökölbe szorítva masszírozni kezdte a homlokát, és tétova járással elindult a kikötő kapitányság épülete felé.
Rövid látogatást tett a hivatalban, ahol előbb érdeklődött, hogy a Dover- Marseille-i hajójárat mikor indul, majd mikor közölték vele, hogy Friszkóban van, feljelentéssel kívánt élni, hogy elrabolták és kifosztották.
A hivatalnok elnézően mosolygott először és megkérte Peppe apót, hogy távozzon finoman, ahogy régi ismerőst illik.
- Mi van Peppe, megártott a piaszabadság és azt sem tudod, hol vagy? Na tágulj innen, mert kidobatlak!
- De kérem ki az a Peppe, én sir Archibald Clingerton lovag vagyok és a Párizsi világkiállításra igyekszem, ahol én leszek az egyik díszvendég!!!
Ezek után dobták ki!
Peppe apó leporolta a szakadt nadrágját, belekotort a zsebébe, ahol talált két dollár ötven centet.
Ez megint a megmagyarázhatatlan dolgok kategóriájába tartozik, hiszen Peppe apónak soha sem volt egy dollárnál többje, és ha annyi is került a tulajdonába azt, mind jó befektető egyből be is fektette, legtöbbször a „Kék macska a jajhoz” nevezetű lokálban.
A hatalmas vagyonnal a kezében berobogott a szemközti posta épületbe és a postáskisasszonynak szolt, hogy sürgönyt szeretne küldeni Londonba a feleségének.
A szöveg ennyi volt:
Lady Aghata!
Valami szörnyű dolog történt velem a tegnap délutáni Dover-i lovasklub búcsúestélyén. Mielőtt eltávoztam volna sir Andrew Gardner, akivel együtt szolgáltunk a gárdában, kezembe nyomott egy brandy-s poharat, hogy koccintsunk az utam előtt.
Habár én absztinens vagyok, nem akartam megbántani régi barátomat, így megittam az általa átnyújtott italt.... és ma amikor felébredtem, valami furcsa történt.
Kopott, koszos ruhában találtam magam a kikötőben és fura akcentussal beszélő emberek azt mondták, hogy San Franciscóban vagyok.
Nem emlékszem mi történt hiszen Ön s tudja Milady, hogy nem bírom az italt, valami a hotel felé vezető úton történhetett velem.
Kérem, ha a kezéhez kapja jelen sürgönyömet, úgy utaljon át a feladó postahivatal címén a nevemre 5000 fontot, hogy folytatni tudjam utamat és még időben érkezzek a világkiállításra!
Köszönettel hű férje:
sir Archibald Clingerton lovag
Miután átnyújtotta a blankettát a postáskisasszonynak, az egy halkat kuncogott, majd kérdésére, hogy mennyit fizet, azt a választ kapta, hogy fél dollár lesz.
Kifizette az összeget, majd távozott, azt már nem látta, hogy a postáskisasszony nevetve mutatja meg a postai alkalmazottaknak a sürgönyét, majd összegyűri és a szemeteskosárba dobja.
-na ez a fél dollár jól jött- mondja mosolyogva, zsebre teszi majd hozzáfűzi- na ez a Peppe, most már tényleg teljesen bolond.
Peppe apó megnyugodva indul tovább, még motyog valamit, hogy inni kellene egy ásványvizet.
Betér az első kocsmába, ahol a víg társaság kitörő örömmel fogadja a régi ismerőst.
Sam a hatalmas néger rakodómunkás barátságosan hátba veregette, mitől Peppe apó átesett három asztalon, de csak nevetnek rajta.
Ő zavarodottan magyarázni kezd, hogy ő sir Archi..., de beléfojtják a szót, kezébe nyomnak egy nagy pohár rumot és leültetik. Peppe előbb megpróbál menekülni, de mivel nem szeretné megbántani ezeket az aranyos idegeneket, hát kortyol egyet a pohárból........
Másnapra elmúlik a szabadság okozta eufória, az emberek lassan kijózanodnak, munkába mennek, csak Peppe apó nótázgat önfeledt részegen a San Franciscó-i utcákon.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Felöltöztették este feketébe a lányt, esküvői díszeket festettek arcára és kezére, felékszerezték, fején a kendőt ezüst pánttal fogták oda, nyakába arany láncot akasztottak, ujjára égköves gyűrűket adtak, derekát arannyal átszőtt övvel díszítették, és lábára selyem szandált húztak. Aztán az asszonyok elénekelték neki a menyasszony dalát...
Éhséggel merült álomba ismét.
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Hozzászólások