Vége az alkoholtilalomnak az Egyesült államokban! Az emberek a San Franciscó-i kikötőben, végre szabadon átadhatják magukat az örömteli részegségnek.
Peppe apó, kit a helyiek évtizedek óta amióta a városba érkezett, illetve jobban mondva tántorgott, és csak merő részegségben láttak, és akinek az akut deliriumját még a többszöri, több napos fogdai elzárás sem tudta megtörni, egyik pillanatról a másikra kijózanodott.
Az okokat nem ismeri senki, de ez olyan csoda lehet a szesz szabad folyásának pillanatában, mint a teremtés pontos és szakszerű időmeghatározása, még a jó Isten sem ismeri.
Na mindegy történetünk szempontjából ez a momentum elhanyagolható erővel hat, tehát ne is foglalkozzunk eme tudományos paradoxonnal.
Peppe apó kicsit furcsán körülnézett, mint aki nem tudja mi van, rácsodálkozott az utcákon szaladó gépkocsikra, öreg kezeit ökölbe szorítva masszírozni kezdte a homlokát, és tétova járással elindult a kikötő kapitányság épülete felé.
Rövid látogatást tett a hivatalban, ahol előbb érdeklődött, hogy a Dover- Marseille-i hajójárat mikor indul, majd mikor közölték vele, hogy Friszkóban van, feljelentéssel kívánt élni, hogy elrabolták és kifosztották.
A hivatalnok elnézően mosolygott először és megkérte Peppe apót, hogy távozzon finoman, ahogy régi ismerőst illik.
- Mi van Peppe, megártott a piaszabadság és azt sem tudod, hol vagy? Na tágulj innen, mert kidobatlak!
- De kérem ki az a Peppe, én sir Archibald Clingerton lovag vagyok és a Párizsi világkiállításra igyekszem, ahol én leszek az egyik díszvendég!!!
Ezek után dobták ki!
Peppe apó leporolta a szakadt nadrágját, belekotort a zsebébe, ahol talált két dollár ötven centet.
Ez megint a megmagyarázhatatlan dolgok kategóriájába tartozik, hiszen Peppe apónak soha sem volt egy dollárnál többje, és ha annyi is került a tulajdonába azt, mind jó befektető egyből be is fektette, legtöbbször a „Kék macska a jajhoz” nevezetű lokálban.
A hatalmas vagyonnal a kezében berobogott a szemközti posta épületbe és a postáskisasszonynak szolt, hogy sürgönyt szeretne küldeni Londonba a feleségének.
A szöveg ennyi volt:
Lady Aghata!
Valami szörnyű dolog történt velem a tegnap délutáni Dover-i lovasklub búcsúestélyén. Mielőtt eltávoztam volna sir Andrew Gardner, akivel együtt szolgáltunk a gárdában, kezembe nyomott egy brandy-s poharat, hogy koccintsunk az utam előtt.
Habár én absztinens vagyok, nem akartam megbántani régi barátomat, így megittam az általa átnyújtott italt.... és ma amikor felébredtem, valami furcsa történt.
Kopott, koszos ruhában találtam magam a kikötőben és fura akcentussal beszélő emberek azt mondták, hogy San Franciscóban vagyok.
Nem emlékszem mi történt hiszen Ön s tudja Milady, hogy nem bírom az italt, valami a hotel felé vezető úton történhetett velem.
Kérem, ha a kezéhez kapja jelen sürgönyömet, úgy utaljon át a feladó postahivatal címén a nevemre 5000 fontot, hogy folytatni tudjam utamat és még időben érkezzek a világkiállításra!
Köszönettel hű férje:
sir Archibald Clingerton lovag
Miután átnyújtotta a blankettát a postáskisasszonynak, az egy halkat kuncogott, majd kérdésére, hogy mennyit fizet, azt a választ kapta, hogy fél dollár lesz.
Kifizette az összeget, majd távozott, azt már nem látta, hogy a postáskisasszony nevetve mutatja meg a postai alkalmazottaknak a sürgönyét, majd összegyűri és a szemeteskosárba dobja.
-na ez a fél dollár jól jött- mondja mosolyogva, zsebre teszi majd hozzáfűzi- na ez a Peppe, most már tényleg teljesen bolond.
Peppe apó megnyugodva indul tovább, még motyog valamit, hogy inni kellene egy ásványvizet.
Betér az első kocsmába, ahol a víg társaság kitörő örömmel fogadja a régi ismerőst.
Sam a hatalmas néger rakodómunkás barátságosan hátba veregette, mitől Peppe apó átesett három asztalon, de csak nevetnek rajta.
Ő zavarodottan magyarázni kezd, hogy ő sir Archi..., de beléfojtják a szót, kezébe nyomnak egy nagy pohár rumot és leültetik. Peppe előbb megpróbál menekülni, de mivel nem szeretné megbántani ezeket az aranyos idegeneket, hát kortyol egyet a pohárból........
Másnapra elmúlik a szabadság okozta eufória, az emberek lassan kijózanodnak, munkába mennek, csak Peppe apó nótázgat önfeledt részegen a San Franciscó-i utcákon.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
2024-12-05
|
Regény
Csabi és Amália története egy szomorú, de mélyen érzelmes szerelem. Csabi, a kemény és magabiztos...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Fél évig volt az elvonón. Zsolt minden nap meglátogatta. Először csak szakmailag karolta fel, de aztán, ahogy Andrea szépsége, és nyugalma kezdett visszatérni, úgy szerettek egymásba. Mikorra a lányt gyógyultnak nyilvánították, tudták, hogy össze fognak költözni. Andrea vissza sem ment a régi lakásába...
Hozzászólások