Találjuk meg a helyes utat 2

A legszebb dolog az életben talán az, mikor az ember szerelmes. Olyankor jóságossá, kedvessé, önzetlenné válik másokkal szemben.
Persze én most a viszonzott szerelemre célzok, nem pedig a kínkeserves csalódásokkal tarkítottra! Legalábbis önmagamat ismerve, mikor alkalmam nyílik egy-egy boldog, meghitt pillanatra kedvesemmel, olyankor szárnyalni tudnék. Úgy érzem érdemes volt addig várnom és átélnem azt a sok rosszat, azt a sok bántás, amit 19 évem alatt át kellett éljek!
Ezek a sebek se perc alatt begyógyulnak, ha magam előtt látom álmaim pasiját.

A helyes utat megtalálni elképesztően nehéz, mert rengeteg akadály gördül elénk, mégis hiszem, hogy van kivezető nyílás, ami bár nagyon szűk, de ha elég energiát fektetünk bele, akkor kijuthatunk a sötét, hideg veremből, amiben most ebben a percben is, emberek milliói sínylődnek. Múltkori írásomat újra elolvastam, és igazat adok annak a hozzászólónak, aki azt írta, hogy itt is megjátszák magukat az emberek.
Tényleg! Ez úton üzenem neked, hogy tévedtem, belátom. Most azt a szemléletet tartom helyesnek, miszerint kell egy kicsit titokzatosnak lenni, mert ha mindenki arcára ki lenne írva, hogy most "milyen boldog, vagy éppen milyen szomorú vagyok", akkor az emberek nyilvánvalóan a boldog emberek társaságát keresnék. Nekem is kevés lehetőségem van arra, hogy a kinti életben is ilyen lehessek, mint itt, pedig ez az igazi arcom. Pont ezt senki sem látja, maximum elképzelik. A kinti világ felé mutatott arcom pedig egy álarc, mert álarcot kell viselnünk, ahhoz, hogy mások érdekesnek találjanak...
Sziasztok, puszi: cs.moni