KisMacimnak
A kövér hold sápadtan meredt a kis utcára. Néhol egy-egy ködfoszlány pihent, a környéket pedig behálózta a csend. Egy fiatal lány alakja bontakozott ki a lámpák fényében. Meredt maga elé a sötétben, gyors léptekkel, még is tétován halad. Megállt az egyik ház előtt, tett néhány lépést a bejárat felé, majd megtorpant. Vett egy nagy levegőt, és bement a kiskapun. Tudta, hogy hol a kulcs, elővette, beillesztette a zárba, csendben elfordította és benyitott.
A házban sötét volt. Hallgatózott egy picit, aztán bezárta maga mögött az ajtót. Az ebédlőben az asztal közepén egy égve felejtett teamécses égett egy illóolajjal teli kerámiatartóban. A lány nem nézett körbe. Ismerte jól a házat, sokat járt ott. A lépcső felé vette az irányt, halkan fellopakodott, és benyitott az első szobába. Ez a szoba is sötét volt. A lány tapogatózva kereste meg az ágyat a szoba közepén. Végig simított az ágyon, de nem találta meg, akit keresett. Az ágy teljesen üres volt. A lány megriadt. Hol lehet, akit keres? Rémülten kapcsolta fel a villanyt. A szobában valóban nem volt egy lélek sem rajta kívül. Félelem és féltékenység járta minden porcikáját. Kövér könnycseppek gurultak le az arcán. Lekapcsolta a villanyt, és az ágyra kuporodott. Már bánta minden tettét, és félt, hogy elveszíti Őt, akit mindig is keresett. Halk zokogásban tört ki, végül álomba sírta magát.
Egyszerre csak gyengéd simogatást érzett a vállán. Ismerős illat csapta meg az orrát. A szerelem illata, a Szerelme illata. Felébredt, a sötétben magához húzta kedvesét, és átölelte. - Még mielőtt feltennéd a kérdéseidet, válaszolok: Téged kereslek itt! Azért jöttem, mert szeretlek! Bocsáss meg, hogy bántottalak. -
A fiú elmosolyodott.
- Kicsi Süsüm! Olyan kis buta vagy. Nem gondoltam, hogy az éjszaka közepén elszöksz hozzám. Nem akarok veszekedni veled többé! Én is szeretlek!
- Tudod, - mondta a lány – ennél nagyobb őrültséget is megtennék érted!
A fiú karjába zárta szerelmét, megcsókolta, és gyengéden álomba simogatta...
A felkelő nap vörös sugarai szemtelenül befurakodtak a szúnyogháló szitáján. A lány nagyokat pislogva tért csak magához. Oldalra fordította fejét, és nagyot nyújtózott. Kinyitotta szemeit, és hatalmasat dobbant a szíve. Szerelme ott feküdt mellette és békésen szuszogott.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Michel a következő hullám tetejéről vette észre a sziklát. Tudta, hogy vége van. A következő pillanatban a hajó pozdorjává tört alatta, ő pedig csuklóin a szétszakadt kötéllel elsüllyedt a hullámokban. Fuldokolni kezdett, de aztán rájött, hogy kap levegőt. - Biztosan valami légbuborékba kerültem - gondolta, de ekkor meglátta ismét a női arcot. Kék szemek, gyönyörű telt ajak, hullámos haj, mely egybefolyt a tengerrel lassan az alakja is kirajzolódott. Tökéletes keblek, lapos has vékony...
Beküldte: Anonymous ,
2004-04-08 00:00:00
|
Novella
Szerelem volt ez az első látásra. Valami olyan, mely mindent elsöpör. Egy hurrikán, mely kitép minden fát, és ledönt minden falat. Ember ilyen erős szerelmet még soha nem érzett, mint én akkor.
Hozzászólások