A lábak csendesen lépkedtek lefele a lépcsőn. Az ajtóban álló türelmetlenül kopogott.
- Jól van, megyek már! - mondta a nő.
Leért az ajtóhoz. Szépen, nyugodtan előkereste a kulcsokat. Tudta, hogy az idő, mostmár nem számít. Ujjai hosszú, finom ívűek voltak. Látszott, hogy gyermekkora óta zongorázik. Ügyesen forgatta meg a kulcsot a zárban. Katt. Az ajtó kinyílt. Egy homályos alak állt kint.
- Már vártam. - szólt a nő, anélkül, hogy tudná, kihez beszél.
- Tudom. Mindent tudok magáról.
- Akkor azt is tudja, hogy nem számítottam rá, hogy...hogy ennyire hirtelen.
- Senki sem számít rá. Bárki, bármit mond is, senki nem tudhatja előre. Soha.
- Kér egy italt? - kérdezte a hölgy, és a bárszekrényhez lépett.
- Nem, köszönöm. - válaszolt udvariasan az idegen - Inkább sétáljunk. - ezzel karon fogta a nőt, és kivezette a házból.
- Hová megyünk?
- A parkba.
- Oh...hát ott a \"kapu\"?
- A \"kapu\" ott van, ahol csak akarom. Maga itt van otthon. Idefűzik az emlékei. Hát innen indulhat...
- Értem.
Egy darabig nem beszéltek többet. A parkba érve leültek egy padra. Senki nem vett róluk tudomást. Pedig furcsa páros voltak. Egyszerre elhomályosultak előttük a fák, és a helyükön egy ajtó féleséget lehetett kivenni.
- Itt az idő. - mondta az idegen. - Innen egyedül megy tovább.
- Köszönöm...- mondta a nő elfúló hangon. Ezzel eltűnt a homályban.
Folyt. köv.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
2025-06-13
|
Horror
A fiúk merevedése és a lányok nedvesedése jelezte, hogy a kezdeti sokk ellenére nincs ellenükre...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
De mi a célom… Magam sem tudom már, csak utazok, hogy eljussak egy olyan helyre, ami nem létezik. Nem létezhet, míg az ember, az egész emberi faj fel nem épül ebből a hihetetlen szellemi leépülésből, amin most keresztül megy…
Utazok…
Utazok…
Michel a következő hullám tetejéről vette észre a sziklát. Tudta, hogy vége van. A következő pillanatban a hajó pozdorjává tört alatta, ő pedig csuklóin a szétszakadt kötéllel elsüllyedt a hullámokban. Fuldokolni kezdett, de aztán rájött, hogy kap levegőt. - Biztosan valami légbuborékba kerültem - gondolta, de ekkor meglátta ismét a női arcot. Kék szemek, gyönyörű telt ajak, hullámos haj, mely egybefolyt a tengerrel lassan az alakja is kirajzolódott. Tökéletes keblek, lapos has vékony...
Hozzászólások
dehát még bármi lehet belőle...