Azt hiszem, hogy az élet maga a pokol. Pokolra kerülsz, ha nem vagy hívő… mondják egyesek. Én talán ezt összeegyeztetem a hindu vallások teóriáival… Pokol maga az élet, annyiszor születsz ezen a világon újra, ahányszor nem hiszel. De miben hiszel? Higgy önmagadban, a világ tisztaságában…
Reggel felkeltem és ma is rájöttem, hogy utálom a nappalt. El kell indulnom ebben a latyakban már megint. De a mai nap valahogy máshogy kezdődött. Sötét volt. Nem szürkület, sötét. Ilyen korán keltem volna? Nem… Úristen gondolom ez csodálatos!A Pokol meglátogatott születésemkor. A pokol kicsit változott. Miért érzed az életed pokolnak? Kérdezik egy páran. Hát gondolj csak bele. A Pokolban gonosz van. A Pokolban élet van. A Pokolban halál van. És még sorolhatnám. A Pokol maga az élet.
Fáj a sebem. Milyen seb? Tegnap bevertem a kezem, és most, hogy kiléptem az utcára, vérzik. Csak lassan lépkedek, most az egyszer nem érdekel, hogy fázom. Furcsa a levegő… mondom magamnak: Megváltozott a világ! Az emberek kapucnisan fehér arccal rohannak el egymás mellett senki nem ér senkihez. A buszon alig vannak. Nem néznek rám, nem bámulnak meg az emberek. Nem látom senkinek az arcát. Én ais gondolkodva elindulok. a suli zárva van. Nem értem hogy lehet… megyek a kedvenc kávézómba. Nincs nyüzsgés. Sokan vannak, de csönd uralkodik, mikor belépek. Látom, hogy beszélgetnek de nem hallom. Nem köszön rám senki. Kérek inni, leülök. Minden szürkés kékes. Az emberek feketében. a vért nézem a bőrömön, fekete. Haza indulok, lefekszem aludni. Gyönyörű a világ, de kár hogy érzem vége lesz. a pokolból számomra egy kicsit élet lett…alszom.
Reggel felébredek, hideg van. Latyak. Az utcán összefagyott emberek. a buszon millióan. Mindenki hozzámér, meglök. A hányinger kerülget. Mosolygó anyukák szállnak fel. A gyerek elnéz, a mosoly eltűnik. Az ember miért próbálja már a gyerekébe is beleültetni h az élet szép? Hogy lenne az? Hisz mindenki tudja, mindenki rájön egyszer, hogy az élet a pokol. Műmosoly, élettel teli színek. A sebem már piros. A suli nyitva van mindenki mosolyogva fogad: SZIJA! Köszönnek a srácok. Hányok, lassan az életből pokol lett. Én hiszek, csak legyen már vége. A pokol túl sablonos. Szeretnék egy sötétebb világot.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-02 00:00:00
|
Egyéb
Elkezdtünk beszélgetni, kiderült hogy a neve Laci, és hogy 21 éves. Nagyon megtetszett nekem, és úgy éreztem, hogy én is neki. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak a keze a lábamon volt, és simogatott, nagyon jól esett, már akkor éreztem, hogy köztünk nem lehet csak egy kaland, ennél több kell nekünk...
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
Hozzászólások