Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A triót elbűvölte a sok utolsó pillanat emlékműve, és kedvet kaptak ahhoz, hogy saját fotójukat...
Sziasztok. Kovács Gergőnek hívnak 25 éves vagyok és 15 éve lettem meleg.
Amikor egy kis város vezetői utat engednek a parttalan betelepülésnek, tönkre téve ezzel az...
Egy távoli világban, ahol az idő olyan, mint egy hatalmas, bonyolult kert, létezik egy titokzatos...
Károly, a barna rövid hajú férfi belenézett a visszapillantó tükörbe.<br /> Majd kikapcsolta...
Friss hozzászólások
tommcsi: Rettenetes.
2024-07-21 09:56
K&J
tommcsi: Jó sorozat. Érdemes elolvasni.
2024-07-21 09:56
tommcsi: Ez nekem nem jött be.
2024-07-21 09:55
tommcsi: Nagyon jól sikerült írás.
2024-07-21 09:55
tommcsi: Lenyűgöző. Örülök, hogy megosz...
2024-07-21 09:54
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Nyeremény

-Üdvözlöm önöket a Sidney's-ben! Madeline vagyok, az étterem menedzsere – mondta ragyogva a magas, elegáns hölgy amikor Ollie és családja belépett az előtérbe.
-Örülök, hogy hozzánk látogattak! - a mellette álló szőke fürtös, szépségkirálynő sminkű fiatal lány megbillentette rózsaszín, strasszokkal ékesített kalapját, miközben texasi akcentussal köszöntötte őket, mintha egyenesen egy régi cowboyfilmből lépett volna elő. 
Ollie mélyen elpirult ahogy a csinos, sportos fiatal lányra nézett, akin a csizmáján és a kalapján kívül semmi más nem volt.
-Mi a gond? Félsz a meztelen lányoktól? Akkor nem fogod magad itt jól érezni! -mondta a fiú húga, Lucy és incselkedve a testvére bordáiba bökött. 
A Sidney-nek öltözött lány átkarolta a fiú karját és egy rúzsos puszit nyomott az arcára, ami alig látszott a pír vörösségén. 
-Hozzászoksz majd! Gyertek, körbevezetlek benneteket! -mondta.
Ollie egy héttel azelőtt nyerte meg a kedvenc zabpelyhe játékának fődíját: egy négy fős étkezést a helyi Sidney's-ben és egy VIP-túrát a kulisszák mögött a konyhában. 
– Te is jössz? -kérdezte az ál-Sidney mosolyogva Lucy-t, miközben Madeline a felnőtteket a privát étkezőbe invitálta egy kis ingyenes italra. 
Lucy lelkesen bólogatott. A vezetőjük a „személyzet és hús” feliratú ajtóhoz vitte őket, amely az öltözőhöz vezetett, ahol az újonnan érkezett hús-lányok levetkőztek ellenőrzésre és előkészítésre.
–Te is hús-lány vagy? Finomnak nézel ki! – kérdezte Lucy kíváncsian, miközben a vezetőjük nyitva tartotta nekik az ajtót. 
-Még nem. Színésznőként vettek fel, hogy körbevezesselek benneteket, de minél több időt töltök itt, annál nagyobb a kísértés! – kuncogott a Sidney-imitátor.
–Ha nem tilos, akkor elhagyhatod az akcentust. -javasolta Ollie.
– Fúúúú, köszönöm! - sóhajtott megkönnyebbülten a lány és visszatért természetes középnyugati beszédmódjához. 
-Az öltözet még hagyján, de ezt a hangot fenn tartani nehéz munka! Egyébként Tiffany vagyok! -folytatta a lány bemutatkozva. 
-Tényleg igazi színésznő vagy? -kíváncsiskodott Lucy.
–Az igazi lehet hogy kicsit túlzás. Néhány reklámfilmben szerepeltem kiskoromban és egy-két rövidke szerepet kaptam később nagy filmekben. 
–Nehéz volt megtanulni az akcentust? – kérdezte Ollie.
Tiffany vállat vont.
-Nem igazán. Megnéztem Sidney néhány interjúját és átvettem. Egyébként az övé is hamis volt, szóval az enyémnek sem kell különösebben tökéletesnek lennie.
-Igazán? De azt hittem Texasban született és nőtt fel. .mopndta Ollie a homlokát ráncolva.
– Attól hogy Texasból jössz, még nem leszel tehenészlány! Gazdag gyerek volt, aki magánéletében úgy beszélt, mint bármely más gazdag gyerek. Soha nem vetted észre? A hang, amit interjúkhoz és hasonlókhoz használt, csak a jelmezének része volt, mint például a kalapja és az a nagy haja! -kérdezte Tiffany kissé hitetlenkedve és megpaskolta saját terjedelmes fürtjeit majd folytatta:
-Láttad azt a dokumentumfilmet néhány hónappal ezelőtt? Amikor normálisan kiment az utcára farmerben, bő blúzban és a haját lófarokba fogta. A világ leghíresebb és legelismertebb lánya és az emberek simán elsétáltak mellette az utcán! 
A testvérek éppen azon kezdtek töprengeni, hogy miért álltak meg egy alapvetően üres és érdektelen szobában, ami igazából bármelyik nyilvános uszoda vagy iskolai sportközpont öltözője lehetett, amikor a fogadótér ajtaja ismét kinyílt és három lány jött be. Körülbelül egyidősek lehettek Tiffany-val és szokásos hétköznapi ruhákba voltak öltözve. Nyilván már barátok voltak, mert csevegtek és nevetgéltek egymással, de amikor meglátták a triót, abbahagyták és udvariasan elmosolyodtak.
-Sziasztok! Itt már fiúkat is felszolgálnak? -mondta a három lány közül a legmagasabb és Tiffany-ra és vendégeire vigyorgott. 
-Nem! -kacagott fel Tiffany.
A testvérek mögé lépett és egy kicsit előre tolta őket. 
–Ők itt Ollie és Lucy. Ollie egy játékon nyert egy kulisszák mögötti körutat és ő maga választja ki a hús-lányt a vacsorájára!
– Óóó! Talán engem akarsz kiválasztani? -kérdezte az újonnan érkezett trió vörös hajú tagja.
Ollie elpirult ahogy a lány lerúgta a cipőjét, lehúzta a farmernadrágja cipzárját és lassan lehúzta magáról  a nadrágot, felfedve a kicsi, csipkés bugyiját. Gyorsan csatlakoztak hozzá a barátnői is és mindhárman sietve vetkőzni kezdtek a trió előtt. Lucy kuncogott a bátyja zavarán, de nem tudta megállni, hogy megnyalta az ajkát, ahogy lassan feltárult előtte a három finom fiatal test.
– Szeretnél egy finom, lédús hátsót? – kérdezte a vörös hajú és hátat fordítva, a bugyiját letolva megmozgatta kerek popsiját.
-Ha lapos mellkast akarna enni, akkor Maxx-be menne!  - ugratta a szőke barátnője, majd Ollie-hoz fordulva és kebleit összenyomva folytatta:
-Nem akarod inkább ezeket a tányérodra? Képzeld csak el őket aranybarnára sütve és fűszerekkel megszórva…. csak neked!
-Hé! Én vagyok az egyetlen, akinek van cicije ÉS popsija! – tiltakozott a trió barna tagja és megcsapta a szőke kevésbé formás farát, mielőtt félig megfordult, hogy megmozgassa az övét.
Mostanra a három tinédzser teljesen meztelen volt, ruháik egy kupacban hevertek a padlón. Ollie arca bíborvörös volt, szája pedig tátva maradt a zavart meglepetéstől és az elbűvölődéstől.
– Mi lenne, ha abbahagynátok a civakodást és bemutatkoznátok? Azután beszélhettek arról, hogy Ollie-nak miért kellene titeket választania!– javasolta Tiffany sidney-s hangját újra elővéve.
A lányok kuncogva beleegyeztek. A vörös hajú lépett előre és csábítóan kacsintott.
– Candy vagyok! Pont olyan finom, mint a nevem! 
Odahajolt és szenvedélyesen megcsókolta Ollie-t. 
– Melyik fiú ne szeretné a forró, tüzes gyömbér ízét, ugye? -kérdezte Candy elmosolyodva miközben hátralépett.
Ollie próbált válaszolni, de képtelen volt valódi szavakat formálni.
-Az én nevem jobban illik hozzám! Melony vagyok. -a fiatal szőke összenyomta és megemelte zsenge, de telt melleit, hangsúlyozva azok méretét és feszességét.
Megfogta Ollie kezét és a mellkasához szorítva arra kérte, hogy érezzen egyet. 
–Biztosra veszem hogy meg akarod enni a lédús dinnyémet!
Miközben hallgatta őket, Tiffany eltűnődött azon, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a lányok normális életükben. Elég valószínűnek tartotta, hogy félénkek és csendesek… vagy legalábbis sokkal inkább, mint ahogyan most viselkednek. Úgy tűnt hogy volt valami a hússá válásban, ami egy rejtett oldalt is kihozott a lányokból. 
Szegény Ollie úgy nézett ki, mint aki mindjárt felrobban vagy elolvad… esetleg a kettő kombinációja. Melony éppoly szenvedélyesen megcsókolta mint Candy, majd hátralépett.
- Nos, nekem nincs vicces nevem. Én csak Becky vagyok. Én ugyan tudom, hogy én vagyok itt a legfinomabb, de még ha nem is engem választasz, gondoskodok róla, hogy soha ne felejts el! - mosolygott ravaszul a barna. 
Ahelyett hogy csókolózni kezdett volna, ahogy Ollie várta, letérdelt a fiú elé a csempézett padlóra és kicsatolta az övét.
-Uhh..ohh.. Gondolod, hogy képes lesz megtalálni? -kérdezte Lucy kuncogva Tiffany-tól. 
De Beckynek semmi gondja nem volt, mivel a sztriptíz, a csókok és az egész helyzet igencsak felhúzta a fiút. A szájába vette és szopni kezdte a hímvesszőt, miközben felnézett Ollie szemébe.
–A barátnőimmel kipróbáltunk ezt-azt a múlt hónapban és mind azt mondták, hogy én vagyok a legjobb!  Ki mondta, hogy csak a testvérednek jár szórakozás? -kérdezte Candy és Lucy-ra vigyorgott.
A lány mosolyogva bólintott, az idősebb vörös hajú pedig letérdelt elé. Felemelte csinos ruháját és térdig lehúzta bugyiját, felfedve sima, gömbölyded punciját, amit nagy lelkesedéssel kezdett csókolni és nyalni.
–Ezek szerint csak mi maradtunk. Van kedved…?  -kérdezte Melony Tiffany-t, miközben társai nekiláttak örömet okozni a testvéreknek.
-Technikailag szolgálatban vagyok, de…
Tiffany leült az egyik egyszerű fapadra, széttárta a lábait és simogatta a szőke lány haját, miközben az letérdelve használni kezdte a nyelvét. Lucy édes elélvezési nyögését hamarosan követte Ollie hangos felkiáltása és Tiffany sóhaja.
– Mindenki kipihentebbnek érzi magát? -kérdezte Tiffany vidáman, újra átvéve az irányítást hiszen végül is ezért fizették.
A testvérek bólogattak, a hús-lányok pedig kuncogtak.
-Oké! Nézzük meg a konyhát! Van közületek valakinek különleges álma arról, hogyan fogják elkészíteni?
-Ha nem egészben megyek be a sütőbe, akkor szeretném, ha feldarabolnának! Steak, vagdalt, ilyesmik! – töprengett hangosan Melony, miközben Tiffany kinyitotta az ajtót és tovább terelte őket.
– Egészen biztos, hogy nyársra születtem! Nem érdekel, hogy egy privát bulin vagy kint mindenki előtt, de így akarok elmenni!– jelentette ki magabiztosan Candy.
-És mi van veled? – kérdezte Ollie kissé félénken ránézve a lányra, aki élete első szopását és igazi orgazmusát adta neki.
-Nos, az én vágyam elég szokatlan… De úgy tudom megcsinálják, ha egy ügyfél kifejezetten kéri és van egy lány, aki készen áll rá.
– Ó, mi az? – kérdezte Lucy ugyanúgy érdeklődve, mint mindenki más. 
Minden szem Becky-re szegeződött, ahogy a folyosón mentek.
-Olajban szeretnék sülni! -felelte Becky csillogó szemekkel.
–Ilyet láttam egy vásáron! Volt egy nagy mellű lány…megtöltötték a száját mályvacukorral és egy ezüst zsákszerűséget tettek a fejére. Lepermetezték olajjal, majd egy emelővel tésztába mártották, végül beleejtették egy nagy tartályba és pár perc alatt megsült! Nagyon finom volt! – tájékoztatta Lucy lelkesen a többieket. 
–Ez a teljes sütés. Igen, ez klassz, de nem erről beszélek! -mondta Becky.
-Hanem? – kérdezte Lucy.
-Egy nagy serpenyőben szeretnék sülni. Olyanban, mint egy wok tál. Forró olajban forgolódni, miközben a bőröm serceg!
–Ez nagyon fájdalmasnak hangzik! -mondta Ollie.
–Ez a lényeg! Egy lány csak egyszer sülhet meg, legyen hát emlékezetes! -mondta Becky és a fiúra kacsintott. 
-Gondolom itt szétválunk. -mondta Tiffany és megveregette a „2-es előkészítő” feliratú ajtót, majd a testvérekhez fordult. 
-Mi pedig megyünk tovább a konyhába.
-.-.-.-.
Tiffany újra Ollie-ba karolt és megkérdezte:
– Szóval… Kit szeretnél a különleges vacsorádon?
A fiú nem adott közvetlen választ, de a kérdése elég jelzésértékű volt.
– Tényleg meg lehet sütni egy lányt így? – kérdezte érdeklődve és kissé megdöbbenve.
– Azt hiszem…Nem ismerem minden részletét annak, amit itt csinálnak. Lényegében csak alkalmi dekoráció vagyok. De gondolom igen. – válaszolta Tiffany.
–Most mit fogunk látni? – kérdezte Lucy kimentve a testvérét.
–Ettetek már valaha Sidney's-ben? 
Lucy megrázta a fejét.
– Nem. Anyu mindig azt mondta, hogy nem engedhetjük meg magunknak! 
Tiffany megértően bólintott. 
-Nos, esténként néhány lány régi zenékre táncol, nem túl sok ruhában, hogy felkeltsék az emberek étvágyát! És van egy szökőkút a fő teremben, ahol sellőnek öltözött lányok vannak. Bár a jelmezek nem sokat bíznak a képzeletre. És itt készülnek fel.
A trió elért egy “előadóknak” feliratú ajtóhoz. Az ajtó nyilván hangszigetelt volt, mert ahogy Tiffany kinyitotta, a testvéreket önfeledt csevegés hangos hulláma csapta meg. A szoba tele volt meztelen és majdnem meztelen lányokkal. Aki észrevette, odanézett a kinyíló ajtóra, de úgy tűnt, senkit sem zavartak a látogatók. Így vagy úgy, mindannyian meztelenül készültek fellépni egy idegenekkel teli terem előtt, tehát nem volt nagy gond, ha néhányan látják hogyan öltözködnek. Kis nézelődés után a trió folytatta útját.
Nemsokára megérkeztek a konyhába, ahol Madeline, az étterem igazgatója várta őket a három hús-lány kíséretében, akikkel korábban találkoztak, de két másik, ismeretlen, ám ugyanolyan ínycsiklandónak tűnő lány is volt velük. Mind az öt meztelen lány integetett Ollie -nak, és puszit lehelt felé, amitől a fiú ismét elpirult.
-Üdv újra! Remélem élveztétek az eddigi túrát és Sidney jó kalauz!
Ollie egy pillanatra értetlenül állt, de gyorsan eszébe jutott, hogy Tiffany-t bízták meg Sidney Roebuck ábrázolásával és lelkesen bólintott.
– Ó, igen. Csodálatos volt! Köszönöm! – lelkesedett. 
- Örömmel hallom! A konyha megtekintése még hátra van, de remélem előtte készen állsz arra, hogy eldöntsd melyik lányt szeretnéd vacsorára. Ők öten állnak készen a húsuk kiosztására, ezért szeretnénk, ha közülük választanál egyet, ha ez részedről is rendben van!
Ollie olyan lelkesen bólintott, hogy majdnem leesett a feje. Mind az öt lány előrelépett és kihívóan pózolni kezdett, próbálva hangsúlyozni bájait és a legjobban bemutatni a húsát. Bár a két új is nagyon finomnak tűnt, Ollie már elhatározta, hogy a korábban kicsit megismert lányok közül választ egyet. Akármelyiküket boldogan elfogyasztotta volna vacsorájaként, de volt köztük egy, aki igazán kiemelkedett. 
– Becky! Őt kérem!– mutatott magabiztosan a barna lányra, aki diadalmasan mosolygott.
-Kitűnő választás! -mondta Madeline elmosolyodott, miközben a többi lány megölelte a kiválasztott ételt. Miután az összes gratulációt fogadta és elköszönt a barátnőitől, Becky odajött és átcsúsztatta karját Ollie karja alatt.
–Remélem emlékszel arra, amit korábban mondtam? Elmondod a kedves hölgynek, hogy szeretnél engem látni abban a nagy serpenyőben sisteregni? – kérdezte a fiútól és csábítóan megsimogatta annak arcát. 
– Umm… megkaphatnám …wok-ban elkészítve? Úgy tudom kivitelezhető, ha a hús is hajlandó rá. – kérdezte Ollie idegesen. 
Madeline szemei kissé tágra nyíltak és halk füttyszóval lassan kifújta a levegőjét.
-Hát igen… így is el tudjuk készíteni neked, de ez még a többi élő sütési módhoz képest is elég erős. Biztos vagy ebben? Ha már bent vagy, nem lesz leállás! – kérdezte Becky-t.
– Ó, igen… Biztos vagyok benne, hogy minden rendben lesz! – lelkesedett a lány. 
Az étteremvezető szórakozottan megrázta a fejét, de nem vitatkozott tovább. Annak ellenére, hogy évek óta dolgozott már az étteremláncban és most saját éttermét vezette, ami fiatal lányok testét szolgálta fel nap mint nap, mindig lenyűgözte  a lelkesedés, amellyel néhányan a személyből hússá válásukat fogadták. Ollie-hoz fordult, mert Becky-vel nem kellett tovább konzultálnia.
–Ha szeretnéd, elkészíthetjük előtted és frissen tálalhatjuk a serpenyőből.
A fiú Becky szemébe nézett, az pedig lelkesen és bátorítóan bólintott. Nagy, barna szemei izgalomtól csillogtak.
-Igen, szeretném!
-Rendben! Amíg előkészülünk felfedezhetitek a konyha többi részét. Becky is mehet veletek. Majd megkereslek benneteket, ha minden készen áll!
Ollie egyetértően bólintott, majd egy pillanatra elgondolkodott.
–Tiffany csatlakozhat a családomhoz a vacsoránál… ha szeretne? Nagyszerű kalauz volt… Szeretném megköszönni neki és biztos vagyok benne, hogy lesz elég hús! – kérdezte tétován és kicsit elpirult, mert rájött hogy a karján lévő lányt húsnak nevezte, de úgy tűnt hogy Becky tökéletesen elégedett a leírással.
-Természetesen! A túra végeztével a feladatai véget érnek, így ha meg szeretnéd osztani vele a vacsorádat, semmi akadálya.
Tiffany őszintén meghatottnak tűnt.
– Ó, ez igazán kedves! Köszönöm! Felhívom anyát és megmondom neki, hogy a tervezettnél később vegyen fel.
– A túra után átöltözhetsz, ha akarsz! Nem kell meztelenül vacsoráznod!– mondta Ollie előzékenyen.
– Ó, nem is tudom… már egészen megszerettem. De azt hiszem tényleg nem lenne túl udvarias munkaruhában megjelenni! – kuncogott a lány. 
-.-.-.-
A fiatalokból álló négyes elkezdett körülnézni a konyha többi részén. A helyiségben nyüzsögtek a fehér egyenruhás szakácsok, a fekete pólós konyhai asszisztensek és a meztelen lányok. Forgalmas este volt.
A sütők különösen lenyűgözték Lucy-t. Benézett a bent sülő lányokra. Néhányukat a hátukon fekve kötöztek össze, mint egy hatalmas pulykát. Mások úgy hajoltak előre, hogy az álluk összefont karjukra támaszkodott és a popsijuk felfelé meredezett. 
-Ez milyen módszer? – kérdezte és egy sütőre mutatott, amiben egy vékony, sportos lány volt úgy, hogy hídban hátradőlt. Láthatóan nemrég rakhatták be sülni. Vajas bőre alig volt rózsaszín, homlokán pedig izzadság gyöngyözött, miközben zihált hogy elegendő oxigént találjon az izzó sütő forró levegőjében.
-Ez egy sütőkeret. Segít a lányok egyenletes átsülésében, de elég rugalmasnak kell lenni hozzá. Gyakran használják fiatalabb és kisebb lányoknál.
– A hozzám hasonló lányokra gondolsz? – kérdezte élénken Lucy.
Tiffany felnevetett.
-Igen, pontosan! Ha bemennél a sütőbe, valószínűleg valami ilyesmit javasolnának neked! Lucy elmosolyodott és elgondolkodva bólintott, miközben a csinos, fiatal lányt nézte a sütőben. Azon töprengett hogy mi lehetett a története és hogyan találta magát az étlapon.
-A legtöbb lány akit itt látunk sülni, privát rendezvényre készül. A fő étteremben étkezők kérhetnek ugyan egy egész lányt is, de általában arra ösztönzik őket, hogy rendeljenek egyedi ételeket az étlapról.  – magyarázta Tiffany, élvezve idegenvezetői szerepét.
A következő terület az üstök voltak. A gőztől eltekintve leginkább azon lepődtek meg, hogy milyen zajos a hely. Természetesen az eddigi részek sem voltak mentesek a nyüzsgő konyha általános háttérzajától, de ez a terület teljesen más ligába tartozott és elég könnyű volt megérteni hogy miért. Az edényekben nemcsak a húsleves fortyogott zajosan, hanem a lányok is bennük ültek és izgatottan csevegtek egymással. Egyes edények párokat vagy akár három-négy lányból álló csoportokat tartalmaztak, míg másoknak csak egyetlen utasa volt… bár ez csak azt jelentette, hogy nekik még hangosabban kellett beszélniük, miközben a szomszédos edényekben levőkkel beszélgettek.
Úgy tűnt meglehetősen széles korosztály képviseltette magát a lányok között és a látogatók egyetlen élettelent sem láttak. Az egyik üstben egy telt keblű tinédzser pár úgy nyalta-falta egymást, mintha egy motel pezsgőfürdőjében lennének, nem pedig egy étterem konyhájában főnének. 
-Néhány lányt feldarabolnak, miután elájulnak. Másokat pedig egészben főznek meg és így tálalják. Néha egy főtt lányt áttesznek szószba vagy sűrűbb levesbe. – magyarázta a lármát túlkiabálva Tiffany és arra gondolt vajon mit tehet a gőz a festett fürtjeivel.
Lucy és Ollie színlelt érdeklődéssel bólogattak, mintha egy iskolai kiránduláson valamilyen múzeumban vagy nevezetességnél lennének, de sokkal érdekesebbnek találták a nagy fémedényekben levő lányokat nézni.
–Az micsoda? – kérdezte Ollie és egy a többitől eltérő alakú eszközre mutatott.
Hosszú és sekély volt, inkább fürdőkádhoz mintsem üsthöz hasonlított. Egy kis emelvényen állt és a víz dühösen bugyogott benne, annak ellenére hogy egyébként üres volt. Lucy, aki meglehetősen irigykedve nézett egy vele egykorú baráti hármast, akik boldogan beszélgettek és kuncogtak a közös fazékban, szintén odanézett. Becky nem tagadhatta, hogy érdekes volt más lányokat nézni, de már kezdett türelmetlenné válni saját nagy pillanatához közeledve.
-Ezt homárfazéknak hívják. Alapvetően vízzel vagy néha elvétve borral használják. Állítólag egy lány elevenből felszolgálható állapotba kerülhet benne kevesebb mint öt perc alatt.
– Ó, megnézhetjük? – kérdezte Lucy lelkesen.
– Hát csak akkor, ha… – kezdett válaszolni a fiatal kalauz, de elakadt mert egy asszisztens udvariasan megkérte őket hogy húzódjanak félre. 
A fekete pólós nő egy fiatal lányt vezetett maga előtt, kezével a vállán. A lány nagyon hosszú haja copfba fogva lógott le a hátán. A haja éjfekete színe szépen elütött a porcelánszínű bőrétől. Szemei világosbarnák voltak, zöld foltokkal és idegesen harapdálta az alsó ajkát, de a büszkén kiemelkedő sápadt mellbimbói állapotától ítélve ő is nagyon izgatott volt. Az arca kerek volt és nagyon szép. Majdnem úgy nézett ki, mint egy porcelánbaba… és ugyanolyan törékenynek tűnt.
Miközben a csoport figyelt, az asszisztens azt mondta a lánynak, hogy álljon a homárfazék mellé, majd előhúzott a zsebéből egy pár hajlékony fém pántot. Először megkérte a lányt, hogy tartsa össze a kezét maga előtt és összekötözte a csuklóját. A csinos barna egy kicsit összerándult ahogy a fémszalag belevágott a bőrébe, de nem panaszkodott. Ezután az asszisztensnő letérdelt és egymáshoz kötötte a lány bokáit. Ezután elment megkeresni a munkatársát, akinél a többi felszerelés volt.
-A homárfazékba mégy? – kérdezte Ollie az ott hagyott lánytól.
Az halványan elmosolyodott és azt felelte:
-Igen. A szüleim házassági évfordulója van és beleegyeztem, hogy én legyek a vacsorájuk… és mivel homárt ettek a nászéjszakájukon… úgy értem igazi homárt…  szóval ezt szeretnék!
Tiffany halkan füttyentett.
-Azta! Sok szerencsét! Nagyon várod? 
Kicsit buta kérdésnek tűnt, de nem igazán tudott mást feltenni.
-Azt meghiszem! – kuncogott a lány. 
– Egyébként Caitlyn vagyok.. persze nem mintha ez igazán számítana. – tette hozzá.
A többiek is bemutatkoztak neki.
– Remélem, nem bánod ha megnézzük? – kérdezte Tiffany udvariasan. 
Tudta, hogy a hús-lányoknak a folyamat ebben a szakaszában nem sok beleszólásuk volt abba, ami velük történik, és természetesen nincs joguk a szerénységhez vagy a magánélethez, de a sütés még mindig bensőségesen személyes dolognak tűnt, különösen akkor, amikor nem nyilvánosság előtt történt és még mindig helyesnek tűnt a lány áldását kérni, ahelyett hogy csak azt feltételezik, hogy szívesen látja a közönséget.
-Dehogy is! Azt mondták, megtehetik a szüleim előtt is a különteremben, de anya és apa nem akarják nézni… csak meg akarnak enni utána.
Caitlyn elmosolyodott és kissé megkönnyebbültnek látszott amiatt hogy az utolsó pillanataiban társasága lesz.
–Én kint leszek elkészítve! Ez a két kedves és a családtagjaik végig fogják nézni, ahogy megsülök, mielőtt befalják az ízletes popómat. – jelentette be büszkén Becky. 
Mindegyik lány kuncogott, de Ollie nem tudta megállni, hogy kissé el ne piruljon. Szerencsére mindannyian megmenekültek a további csevegéstől, amikor az asszisztens visszatért egy kollégájával. Mindkettőjüknél egy viszonylag rövid fémrúd volt a végén horoggal, mintha egy pásztorbot lenne.
– Úgy látom ennyi volt! Kívánjatok szerencsét! -mondta Caitlyn és nyelt egyet.
Szemei a közeledő asszisztensek és a zubogó víz között jártak. 
-Kellemes főzést! Biztosan finom leszel! -mosolygott rá Lucy ártatlanul.
A többiek mind visszhangozták ezeket és bátorítóan megsimogatták a karját vagy a vállát.
-Ezt rád kell adnom! -mondta az asszisztens nő Caitlyn-nek.
Kivett egy úszósapkára hasonlító dolgot a zsebéből és Caitlyn fejére húzta. A lány hosszú copfját becsavarta alá és gondosan a szélei alá tuszkolta a laza szálakat.
-Ez mire való? – kérdezte Lucy és érdeklődve nézett Tiffany-ra.
– Gondolom arra, hogy szép legyen, amikor felszolgálják? – tippelte a fiatal kalauz és az asszisztensekhez fordult a felvilágosításért.
-Úgy van! -helyeselt a nő.
Mosolyogva bólintott, miközben elővett egy védőszemüveget a zsebéből és Caitlyn szemére húzta.
-Ez egy nagyon gyors főzési módszer. Teljes test, és nem akarjuk hogy kihűljön, miközben megpróbáljuk megszárítani a haját! Gondolom láttatok hővédő fóliát néhány sütőbe tett lány haján.
A megfigyelők bólintottak. 
-Nos, ez ugyanaz… Oké! Készen állsz a főzésre! -mondta a nő és Caitlyn vállára tette a kezét.
A lány még idegesebbnek tűnt mint korábban, de engedelmesen bólintott. 
-Rendben… csak ess hátra!– mondta neki a nő, miközben a mögötte álló férfi kinyújtotta a karját és felkészült hogy elkapja
A nő a kezét a szorosan megkötött lány mellkasának közepére tette és könnyedén meglökte, amitől Caitlyn felborult. Amint hátraesett, a férfi összefogott karjai közé kapta, a nő pedig lehajolt és megragadta a lábát. Felemelte és ketten vízszintesen tartották a lányt. Óvatosan a homárfazékhoz vitték, amiben a víz éhesen bugyborékolt. A perzselő gőz élénk rózsaszínre változtatta a víz fölé tartott lány hátát, popsiját és a lábait. Az egész környék elcsendesedett, ahogy a lányok az edényeikben abbahagyták a fecsegést és a játékot és Caitlyn sorsát nézték. Az asszisztensek némán számoltak és egyhangúan bólogattak. A megbeszélt számlálásra a dühösen bugyogó vízbe ejtették a sápadt, fiatal lányt. Éles sikoly hallatszott, ahogy a hő belemart Caitlyn érzékeny bőrébe, de ez a sikoly hamarosan elhallgatott, ahogy az asszisztensek a fémrudakkal lenyomták a lányt a víz alá. Az egyik ívelt fém görbületet a mellkasát, a másik pedig a térdét tartotta. A négy megfigyelő látta, amint Caitlyn a vízben vergődik. Sikoltozása csak buborékokat produkált, nem hangot… azután hirtelen mintha megszűnt volna a fájdalma és Caitlyn csak arra összpontosított hogy megpróbáljon felülni és levegőhöz jusson. Ezt az erőfeszítést természetesen legyőzték az asszisztensek, akik lenyomták.
– Csak pár másodpercig érzett fájdalmat.  Az ilyen forró víz szinte azonnal tönkreteszi az idegvégződéseket. Most nem érez kínt, csak megfullad. -magyarázta az asszisztensnő.
Caitlyn rángásai egyre ritkábbá, bár nem kevésbé erőteljesekké váltak, mígnem egy végső görcs után abbahagyta a mozgást. Az asszisztensek bólintottak egymásnak és kiemelték a rudakat. Nyilvánvalóan komoly erőfeszítést igényelt részükről, hogy a fiatal lányt a vízben tartsák és mindketten megkönnyebbültnek tűntek, hogy vége. A férfi elsétált, a nő pedig a főtt húst figyelte… mert Caitlyn addigra már csak ennyi volt. Ollie éppen azt akarta kérdezni hogy hová megy, de szinte azonnal visszatért. Egy kocsit tolt, rajta egy nagy tállal, amin salátalevelekből és friss petrezselyemből álló zöldségágy volt. Miután megállt, elővett a kocsi aljából egy nagy borsdarálót és egy tál apróra vágott fűszernövényt.
–Szerinted elkészült? – kérdezte a nőt. 
Az lenézett a zubogó vízbe. Nem volt könnyű eldönteni, de elég tapasztalata volt.
– Talán még egy perc. – felelte. 
Most, hogy az izgalmas rész véget ért, a lányok a különféle hagyományos üstökben folytatták a játékot és a fecsegést… bár a beszélgetés fő témája most természetesen Caitlyn és drámai halála volt. Miközben a vendégek bámultak az étteremvezető odalépett hozzájuk és Tiffany vállára tette a kezét.
-Minden készen áll a különteremben. Menjünk és készítsük el a vacsorát! – tájékoztatta őket mosolyogva.
– Maradhatunk még egy percet és megnézhetjük mi történik itt? Azt hiszem már majdnem készen áll a felszolgálásra és szeretném látni! – kérdezte Lucy kedvesen.
Madeline a női asszisztensre nézett, aki megerősítően bólintott.
-Hogyne maradhatnánk. 
–Kivehetjük! – kiáltotta a nő a kollégájának és minden tekintet a homárfazékra és a fenekén heverő főtt, élénk rózsaszín lányra szegeződött, miközben a víz tombolt és bugyborékolt körülötte. 
A fiatalember gyorsan elfoglalta helyét a hosszú edény másik végén és mindketten felkapták a botjukat. Ezúttal a nő óvatosan beakasztotta az övét a Caitlyn bokáit összefogó pántba, míg a férfi a csuklókon levő pántot célozta meg. A férfi kezdett emelni és először az ernyedt karokat húzta ki a vízből. Biccentett a nőnek, aki szintén emelni kezdett. Bár ez volt az egyik legkevésbé használt módszer az étteremben, nyilvánvaló volt hogy mindkét dolgozó nagy tapasztalattal rendelkezik az ilyen módon elkészített lányokkal. Gyorsan és óvatosan kihúzták a vízből az egész főtt tetemet.
Mielőtt betették volna Caitlyn bőre nagyon sápadt volt, majdnem fehér. Most viszont fényes és élénk rózsaszínű volt, mintha mindenhol leégett volna napozás közben. Gőz emelkedett ki a testéből és úgy látszott, többé-kevésbé megszáradt mire óvatosan a várakozó tálra fektették. Újabb apró gőzfoszlányok emelkedtek, ahogy az asszisztensek kiakasztották a horgokat, majd a nő fogott egy ollót és átvágta a két fémszalagot. A nézelődők arra számítottak, hogy nyomokat hagynak maguk után, de az enyhe nyomás alatti bemélyedések másodpercek alatt elhalványultak, ahogy a lány lábait finoman szétválasztották és karjait az oldala mellé fektették. Ezután a nő nagyon óvatosan levette a védőszemüveget. Caitlyn plafont bámuló  barnászöld szemeit nyitva hagyta. Végül felemelte a fiatal lány fejét, lehúzta róla az úszósapkát, majd ollóval eltávolította a hajpántot, mielőtt kikefélte hosszú, sötét haját, hogy az szépen lógjon le a kocsin levő tálca végén.
-Milyen szép! – lelkendezett Lucy és Caitlyn nyugalmát látva mindenki egyetértett vele. Becky volt az, aki végül megtörte a pillanat varázsát, miközben nézték ahogy Caitlyn-t elgurítják, miután megszórták fűszerekkel.
-Menjünk!  Most rajtam a sor, hogy finom legyek! -mondta.
Megragadta Ollie kezét és megrántotta, hogy kövesse az étteremvezetőt a privát étkezőbe, ahol a család többi tagja várta a fiú választását.
Az óriási wok tál több mint hat láb átmérőjű volt és leginkább egy hatalmas kempingtűzhelynek nézett ki a a fekete fémet alulról melegítő kéken égő lánggyűrűvel. A serpenyőnek finoman lekerekített volt az alja, nem lapos. Oldalát három láb támasztotta. Az alján egy kis tócsa mérgesen sercegő olaj volt. Tiffany a falnak támasztva észrevett két falapátot, amelyek kicsit olyanok mint egy csónak evezői, de szélesebbek. Azon töprengett hogy mire valók. Úgy látta hogy Becky-t friss vajas vagy olajos bevonattal látták el. A bőrét kis sötét foltok borították, amik valószínűleg szárított fűszernövények voltak – tagadhatatlanul ízletesnek nézett ki.
A séf-asszisztens komoly arckifejezéssel a hús-lányhoz, miközben a séf ellenőrizte az olaj hőmérsékletét és még egy kis fűszert tett hozzá: 
-Van néhány dolog, amit meg kell tennünk, mielőtt bemennél. Megpróbáljuk megőrizni a fejed? 
Becky bólintott. Aznap először tűnt kissé idegesnek.
–Akkor be kell tekernünk a hajad és vazelin bevonatot kell kennünk az arcodra. Nem teljes garancia, de esély a sikerre.
Becky ismét bólintott, majd Ollie-ra kacsintott, amitől az ismét elpirult, pedig az első találkozásuk óta tapasztalt már egy-két dolgot. Az asszisztens folytatta:
-Emellett bármenyire is hajlandó vagy, ez a főzési módszer hihetetlenül fájdalmas. Ha egyszer elkezdjük, a természetes ösztönöd az lesz, hogy megpróbálsz menekülni. 
Becky tiltakozásra nyitotta a száját, de az asszisztens megelőzte:
-Igen, tudom hogy így akarsz megsülni, de nem fogod tudni megállni. Az elsődleges túlélési ösztön túl erős lesz. Tehát vissza kell fognunk téged. Azok a lapátok arra valók, hogy lent tartsanak.
Becky nyelt egyet és ráébredt hogy milyen megpróbáltatásoknak kell alávetnie magát, de egy pillanatig sem fontolgatta, hogy nem teljesíti a megbeszélteket. Összetette a csuklóit és nem ellenkezett amikor fémpánttal rögzítették őket. Azok, akik látták Caitlyn-t megfőni, arra számítottak, hogy Becky bokái is meg lesznek kötözve, de szabadon hagyták őket. Tiffany azt feltételezte, hogy a wok sima oldalainak, az alján már várakozóan sziszegő olajnak és a Becky gyönyörű testét borító olajnak a kombinációja miatt úgysem tud majd megtámaszkodni a lábával és a kezei nélkül csak folyamatosan visszacsúszik.
Az asszisztens ezután alufóliát tekert a lány fejére, amíg az összes haját be nem fedte. Majd vett egy fazék vazelint és bekente vele az arcát és a nyakát egészen a válláig. Amikor végzett azt mondta:
-És most még egy dolog.
– Óóó.. ez tényleg szükséges?– ráncolta a szemöldökét Becky, miközben az asszisztens egy golyót húzott elő a zsebéből.
Az asszisztens bólintott.
-Sajnos igen. Ezek a falak vastagok, de nem hangszigeteltek, ráadásul ott van az ajtó a fő étkező feletti erkélyre.
Az egyik falba vágott boltívre mutatott. Nagyon étvágygerjesztő illatok áradtak át rajta a szelíd hangulat-zene és az ilyen létesítményekben elvárható halk csevegés mellett. 
-Mint említettem ez a sütési módszer nagyon fájdalmas és az emberek nem szeretnének sikolyokat hallani miközben  próbálják élvezni a vacsorájukat.
-Oké! -sóhajtott fel Becky, majd Ollie-hoz és a többi vendéghez fordult őszinte mosollyal. 
–Remélem tényleg mindenki élvezni fogja az ízemet!
Az egymáshoz kötözött kezeivel amennyire tudott puszit küldött, majd visszafordult az asszisztenshez. 
-Jöhet!  Nem alma, de szerintem megteszi!
Nagyra nyitotta a száját és hagyta hogy a golyóval betömjék. A szakács jelezte az asszisztensnek, hogy minden készen áll. Az asszisztens egyik kezével a könyökét, a másikkal a vállát fogva felvezette Becky-t egy kis lépcsőn a wok serpenyő mellett. A tetején segített neki térdeit behajlítva az edény szélére ülni.
– Oké…lábakat oldalra és mehetsz befelé! -mondta.
Becky leengedte a lábát és azonnal megpróbálta újra felemelni őket, mivel olajos bőre érintkezésbe került a forró fémmel. Ám az asszisztens ezt előre látta és meglökte a lány hátát, amitől az lecsúszott az ívelt oldalon az edény alján sercegő olajtócsába.
Becky azonnal sikoltozni kezdett és bár hangját elfojtotta a szájpecek, nem lehetett félreérteni a pánikolását. Nem volt ostoba és tudta, hogy fájni fog. Hogyne fájna, amikor csupasz bőre közvetlenül érintkezik a forró olajjal és fémmel, de erre nem számított! Egyszerűen nem volt viszonyítási alapja a fájdalom mértékéhez. Ösztönösen dobolt és kapálózott a lábával. Teste éppolyan kétségbeesetten akart elmenekülni, mint amire figyelmeztették, de olajjal borított lábai állandóan megcsúsztak a serpenyő sima oldalán. És mégis …. a fájdalom ellenére óriási elégedettség, szinte sikerélmény fogta el és a bőrében a fehér, forró fájdalom semmit sem csökkentett a lábai között érzett késztetés erején.
-Fordulj körbe! Ha már mindenhol megégtél megszokod és gyorsabban fog menni! – kiáltott le neki a séf, miközben a lány meghajlította a hátát, próbálva minimalizálni a fémmel érintkező testfelületét.
Miközben beszélt, az asszisztens elővette a lapátokat és átnyújtott egyet a séfnek, mielőtt a sajátjával lenyomta volna a lány megemelt hasát és visszakényszerítette a sercegő olajba.
Ollie anyja kissé kényelmetlenül érezte magát.
– Nem kellene talán… Megszabadítani a szenvedéstől? 
Ösztönösen lenyúlt és megpróbálta eltakarni Lucy szemét, de az izgatott lány elhúzta a kezét és még előre is lépett. Csak az anyja másik keze a mellkasán akadályozta meg abban, hogy veszélyesen közel kerüljön a wokhoz és áthajoljon a szélén hogy jobban lásson.
–Hamarosan vége a szenvedésének! – biztosította a séf az anyát.
A saját lapátjával segített Becky-t a hasára fordítani majd benyomta az eszközt a vállak közé, amitől a lány hetyke kis mellei belemerültek az olajba. Az asszisztens lenyomta a lány popsiját, amin már vékony aranybarna kéreg látszott. Becky vergődött és küszködött, mint egy frissen kifogott hal, amit hagytak megfulladni, de amikor újra a hátára fordították, úgy tűnt megnyugodott. Ollie és Lucy emlékeztek arra, amit Caitlyn főzése közben az ottani asszisztens mondott nekik a hőségtől kiégő idegvégződésekről. Becky-nek persze nem volt olyan jó a helyzete mint az egy mozdulattal teljesen elmerített Caitlyn-nek.  Az ő fiatal testének minden részét kézzel kellett belenyomni a perzselő olajba és minden kihagyott rész új fájdalomrobbanást hozott amikor végre érintkezett az olajjal, de tudták hogy végül nem fog érezni semmit. 
Becky természetesen érezte a hőt a szövetei mélyén, ahogy az izom sült hússá változott, de ez nem volt ugyanaz az intenzív fájdalom, mint az első érintkezéskor. Bizonyos szempontból szinte pihentető volt, mint egy forró köves masszázs. Az, ahogy az olaj megégette a bőrét, már tényleg semmi nem volt a lábai közötti tűzhöz képest! Azon gondolkodott, hogy merje-e kielégíteni magát az utolsó alkalommal ott, mindenki előtt? Miért ne! Végülis nézik, ahogy halálra sül. Mitől lenne megdöbbentőbb, ha örömet szerez magának? Különben is… ez volt a nagy pillanata! Rövid, de boldog életének szó szerinti csúcspontja! Miért ne szoríthatná ki belőle az élvezet minden cseppjét?
Lucy-t és Ollie-t a saját lábai közé nyúló Becky látványánál még jobban szórakoztatta anyjuk arckifejezése, amikor a nő észrevette hogy mit csinál a lány. Tiffany látta hogy az anya még mindig kényelmetlenül érzi magát a vacsora által okozott fájdalom miatt - és attól is, hogy Becky mit tesz. 
– Nagyon szeretett volna így megsülni! Gyakorlatilag könyörgött Ollie-nak, hogy ezt válassza és még akkor is hajthatatlan volt, amikor elmondták neki milyen fájdalmas lesz. - mondta megnyugtatóan és vigasztaló kezét a nő vállára tette.
Ujjai hegye égett és sebes volt, gömbölyded szeméremtestének bőre pedig barna és ropogós, mint egy sült csirkének, de Becky rájött hogy finoman szét tudja húzni a szeméremajkait és bele tudja nyomni az ujjait a nedves, puha húsba. Lüktető csiklóját a csuklyája védte és örömmel tapasztalta, hogy sokkal több érzésre képes, mint a hüvelykujja, amellyel dörzsölte. Az élvezet hullámai elöntötték félig megsült testét, ujjai továbbra is mozogtak… még akkor is, amikor a sütéséért felelős két férfi a lapátjaival először az egyik oldalára billentette, majd a másik oldalára. A korábban érintetlen bőr a combjain és a felkarjain ropogós aranybarnára pirult, ami csak fokozta az élvezetet. Nem sikoltozott, csak nyögött és zihált, amelyben egyenlő része volt a kéjnek és a fájdalomnak és nem tudta megkülönböztetni egyiket a másiktól. Szédülni kezdett, amikor agyát elárasztották endorfinok és természetes fájdalomcsillapító hormonok, miközben teste végrehajtotta a túlélés reakcióit, látszólag nem tudva elméje azon vágyáról, hogy ilyen módon, ízletes ételnek adja életét. Erősebben és sürgetőbben ujjazta magát, élvezve a mozgás szabadságát, amely abból fakadt hogy megint a hátára fordították. Csak félig volt tudatában, a ránéző arcoknak. Hárman közülük a barátai voltak, a többiek pedig a szakácsok, a hóhérai. Az egyik magasabb alak eltávolodott, de nem tudta megmondani hogy melyik, mivel a látása egyre homályosodott. Biztos volt benne, hogy mondott valamit a másiknak, de lent a serpenyő alján, miközben a hangosan sercegő olaj visszhangzott a lekerekített oldalakon és a hővel és hormonokkal teli agya alig volt képes feldolgozni az új ingereket, nem tudta kivenni, hogy mit. Egyre nehezebb volt mozogni. Eleven izma sült hússá változott és nem volt több, mint egy ehető szobor, ami képtelen mozogni, beszélni, vagy éppen gondolkodni. Egy utolsó hangos zihálással átélte végső orgazmusát, és minden, ami egykor Becky volt, elhagyta a testét.
Hasonló történetek
6613
Ekkor megpillantott valami mélyen kavargó sötétséget érkezni a folyosó másik végéből. Elkezdett futni, lábai önkéntelenül mozogtak, előre a lámpakapcsoló irányába. Nem tudta, miért csak, hogy el kell érje a kapcsolót, hogy újra fény legyen...
7363
Egy decemberi éjszakán becsípve kullogtam haza, olyan éjfél körül... a barátnőm Emese volt aki hazavitt, nem hagyta hogy többet igyak. Ezt csak elmesélésből tudom, mert nem voltam magamnál teljesen...
Hozzászólások
Anna69 ·
Sziasztok! Keresek egy férfit egy kellemes találkozóra. Részletek a honlapon -> www.teensfk.site

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: